Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

490 SZEMLE. társaság ügyeinek intézésébe csakis a közgyűlésen folyhat be, a felszólalási jog megvonás;! lehat merőben ellenkezik a tör vénynek ama céljával, hogy a részvényeseknek máf vagyoni érdekeltségénél fogva is a társaság ügyeibe való szólással kell bírnia. És minthogy a közgyűlés elnöke egy részvényestől a felszólalási jogot az alapszabályokra való hivatkozással megvonta, ennek következtében az illető közgyűlésen hozott összes határozatok az illető részvényes keresete folytán meg voltak semmisítendők. (Kúria IV. 4563 1924.) 2. A; új részvények csak egy részének kibocsátása. Megsemmisítendő az a közgyűlési határozat, amely elhatározza ugyan, hogy az alaptőke bizonyos számú és névértékű részvények kibocsátásával meghatározott összegre felemeltessék, emellett azonban felhatalmazza az igazgatóságot, hogy belátásához képest az új részvényeknek csak egy részét bocsássa ki és így az alaptőke emelését tetszéséhez képest csak részben vagy több részletben foganatosítsa és ezt mindannyiszor az alapszabályokban és a cégjegyzékben kitüntesse, mert az ilyen határozat az alaptőke nagyságának meghatározását és az alapszabályok módosítását elvonja a közgyűléstől, amelynek pedig ez kizárólagos hatáskörébe tartozik. (Kúria IV. 1244 1924.) /)/. K. M. — Perjogi eselck. 1. Hosszabb teljesítési határidő. Abban a kérdésben, hogy a rendesnél hosszabb teljesítési határidől lehet-e az ítéletben megállapítani, a felülvizsgálati bíróság telesen szabadon és korlátlanul határozhat. (Kúria IV. [ 396 1924.) 2. Felülvizsgálati értékhatár. A felülvizsgálat meg van engedve, ha a pertárgy értéke a másodbírói ítélet közvetlenül megelőző fellebbezési tárgyalás napján meghaladja a felülvizsgá latj,értékhatárt. (Kúria 1382/1924.) Dr. K. M. — Vegyes cselek. 1. Pénzintézeti ügyvitel. A pénzintézetnek az a vezetője, aki bankszerű fedezet nélkül ad ki értékekei akár valamely intézeti tisztviselőnek, akár másoknak, az ebből származó hiányért a pénzintézettel szemben elsősorban és közvetlenül felelős és a pénzintézet nem köteles a követelés behajtását előzőleg az illető adósnál megkísérelni. (Kúria IV. 1 260/ 1924.) 2. Készfizetés visszautasítása. Altalános szabály ugyan, hogy a hitelező külön kikötés nélkül részfizetést elfogadni nem la Mozik, ámde olyan időben, amikor a pénzérték folytonos hullámzása folytán az el nem fogadás nyilvánvalóan nagymérvű károsodással járhat, ez a szabály nem alkalmazható és a hitele/ő a részfizetési elfogadni köteles, mert a nagymértékű károsodás csökkentésében ő is közreműködni tartozik. 1 Kúria IV. 1^49—1621 1924.)