Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)
1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez
482 BÍRÓI GYAKORLAT. BÍRÓI GYAKORLAT. Elismerés a csődön kívüli kénysseregyességben. A magyar kényszeregyezségi eljárásnak, a külföldi jogokkal szemben egyik legjelentősebb megkülönböztető vonása az, hogy az adós által nem kifogásolt követelés egyezségi hányada erejéig az egyezség jóváhagyása alapján kielégítési végrehajtásnak van helye (Rendelet 62. § 1. bek.). Ez a rendelkezés a rendelet szerkesztése idejében az előkészítés meglehetősen előrehaladott stádiumában került abba bele s néhai Vadás% Lipót, akkori igazságügyi államtitkár legszemélyesebb ötlete volt. Eleinte aggályok merültek fel e gondolattal szemben: féltették tőle a csődön kívüli kényszeregyezség alapgondolatának elvi tisztaságát, amely abban áll, hogy az egyezségi eljárás kizárólagos célja annak tisztázása, vájjon az adós megérdemli-e és a hitelezők megfelelő többsége hozzájárul-e a tartozások quotális kielégítéséhez. Ez is az oka annak, amiért a külföldi jogok az adós részéről történt elismerésnek az ügy érdemében nem tulajdonítanak hatályt, sőt az elismerést még mint bíróságon kívüli elismerést sem engedik érvényesíteni. A megkérdezett szakkörök azonban lelkesedtek az eszméért. Ahhoz viszont, hogy a 62. §-ban kifejezett elvet a részletekben is keresztülvigyük, már nem maradt idő, ma a rendelet a maga szűkszavúságában ily részletekbe hatolást nem is tűrt meg, s így nem csoda, ha a gyakorlatban a rendelkezés alkalmazása körül kételyek keletkeztek. Nulla contrarietas, ha a követelés elismerésekor a per még nincs megindítva, vagy már jogerősen be van fejezve. Az első esetben meg sem kell indítani, mert a hitelező kezében az egyezségi tárgyalási jegyzőkönyv (a táblás kimutatás) kivonata végrehajtható közokirat; az utóbbi esetben már az egyezségi tárgyaláson is az elismerés nyilván azon az alapon történik, hogy a követelés jogerősen meg van ítélve, s a hitelező választhat, vájjon az ítélet vagy a kényszeregyezségi elismerés alapján akar-e végrehajtást vezetni. A probléma akkor bontakozik ki, ha az egyezségi tárgyalás idején a per még folyamatban van. Az egyezséget jóváhagyják, a jóváhagyás jogerőre emelkedik: mi történjék a perrel ? Folytatására — úgy látszik — nincs ok: hisz a pernek is csak az lehet az eredménye, hogy az adós ellen a marasztaló ítélet alapján végrehajtást vezetnek, erre pedig az egyez-