Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)
1924 / 1. szám - Az oldalágról szállt vagyon ági jellege
AZ OLDALÁGRÓL SZÁLLT VAGYON ÁGI JELLEGE. ágak és izek közelsége szerint.» E határozat alapjául az a tényállás szolgált, hogy az oldalági rokon (nagynéne) a közös törzsről reá szállott vagyont unokahugának ajándékozta, a ki lemenők nélkül halt el s hagyatékát a férj hitvestársi öröklés, az örökhagyó anyja ági öröklés czimén igényelte. E tényállás alapján a kir. Kúria ítéleti indokolása csupán az ajándékozás esetére nyilatkozott, azonban a határozatból kiindulva a Polgári jogi Határozatok Tárába felveendő elvi jelentőségű határozat készült, a melynek fejezete igy szól: «Az ideiglenes törvénykezési szabályok helyes'értelmezése szerint ági vagyonnak tekintendő mindaz a vagyon, a mely a szülőktől vagy valamelyikük ágától akár végrendeleti, akár törvényes örökösödés, akár ajándékozás utján hárult az örökhagyóra, élők közti ajándékozás esetében pedig az ágiságnak nem feltétele, hogy a megajándékozott az ajándékozó ági rokonnak egyúttal közvetlen törvényes örököse is legyen, mert a vagyon ági minőségét nem a törvényes örökösödési rend sorozatában való közvetlen örökösödési jogosultság, hanem a törzs közössége határozza meg.» Ez a fejezet, természetesen, mint ideiglenes jellegű állásfoglalás, a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tétetett. Időközben a kir. Kúriának az örökösödési perekkel foglalkozó tanácsa ujabb megfontolás alá vette álláspontját s arra a meggyőződésre jutott, hogy korábbi álláspontja inkább megfelel a való élet kívánalmainak s az 1922. évi 23$. sz. pernek ugyanilyen értelmű elintézésével kapcsolatban a következő elvi kijelentésnek a Polgári jogi Határozatok Tárába leendő felvételét hozta javaslatba: • Amidőn a közös törzsről szálló vagyon a közös törzs egyik leszármazójáról végrendelet vagy ajándékozás utján a közös törzs egyik másik leszármazójára hárul ugyan, de olyanra, a ki a végrendelkező vagy ajándékozó után törvényes öröklésre hivatva nincs, az ekként hárult vagyonban a hitvestársi örökléssel szemben ági öröklésnek helye nincs.» Jogállam. XXIII. évf. i. füz. 3