Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A képviselők felelőtlensége. 1. [r.]

8 D? VARGHA FERENCZ A KÉPVISELŐK FELELŐTLENSÉGE. Irta: VARGHA FERENCZ. i. Történelmi adatok. (Első közlemény.) A Büntető Törvények Kiegészítéséről stb. szóló javaslat első tervezetének 16. §-a egy egészen uj intézményt vett fel, t. i. a képviselők által a nemzetgyűlésen elkövetett rágalmazás és becsületsértés megtorlásáról szóló külön bíróságot, mely a kir. Kúrián lett volna szervezve. Ez az intézmény tisztán perjogi s hatásköri jellegű lett volna, ami azonban tervezett formájában teljesen életképtelen volt. Valószínűleg ebben találja magyarázatát az, hogy az átdolgozott második javaslatból ez az intézmény már egészen kimaradt. Hogy mégis halottaiból feltámasztom ezt az intézményt, annak az a magyarázata, hogy ebben az elhibázottan tervezett intézményben is volt egy jó és praktikus jelentőségű gondolat, az t. i., hogy a képviselői felelőtlenség elvén rést ütött. A mentelmi jog szabályozásánál ugyanis a még ma is irányadóul szolgáló Böszörményi László esetével kapcsolatosan 1867 november 18-án kelt határozata a képviselőháznak kijelenti, hogy «amit az országgyűlési tag mint olyan a házban és házon kivül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés és pedig annak ama háza által vonható feleletre, amelyhez tartozik». Ezzel szemben az első tervezet 16. § a azoknak a rágalmazásoknak és becsületsértéseknek megtorlásáról rendelkezett, melyeket a ^törvényhozó testület tagja a törvényhozó testületnek vagy bizottságának ülésén elkövet*. Tehát az első tervezet szerint a képviselői felelőtlenség kivételt nem tűrő szabálya megszűnt volna, mert a becsületsértés s rágalmazás az alól az általános szabály alól kivétetett. Ez a tervezet szerves összefüggésben áll az igazságügyminiszter urnák azzal a parlamentben és parlamenten kivül többször hangoztatott elvével, mely szerint az alkotandó törvé-