Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A képviselők felelőtlensége. 1. [r.]

A KÉPVISELŐK FELELŐTLENSÉGE. 9 nyéknek harmóniában kell lenni csonka Magyarország helyzetével, igényeivel és szükségleteivel. Kétségtelen, hogy ezek az igények és szükségek nem csupán a létszámapasztást jelentik, hanem származhatnak azok megamputált s megnyomoritott országunknak gazdasági, pénzügyi, közjogi, közigazgatási, erkölcsi, kulturális stb. életszükségleteiből is. Ugy látszik, hogy a javaslat ió. §-át is főleg etikai s társadalmi jellegű motivumok inspirálták a miniszter urnák, mert abból közjogi, erkölcsi s kulturális mozgató erők rajzanak ki. Mielőtt a felelőtlenség kategorikus imperativusának társadalmi, kollektiv psychologiai s erkölcsi jellegére rátérnék, röviden vázolom annak történelmi nyomait hazánk közjogában. A történelmi adatok szerint a szólásszabadságot mai formájában törvényeink nem ismerték; sőt törvények vannak, melyek arra nézve adnak utasítást, hogy a karok és rendek az országgyűlésen mikép viselkedjenek. így az 14915 : XXV. t.-cz. kimondja, hogy az országgyűlés az elébe terjesztett ügyeket csendesen, mérséklettel és komolysággal tárgyalja. Az 16215 : LXII. t.-cz. megállapítja idézés és büntetés terhe alatt, hogy az országgyűlésen senki másokat ne sértegessen és ne bántalmazzon. Az 1723 : VII. t.-cz. pedig még tovább megy és szigorúan figyelmezteti az országgyűlés tagjait, hogy a közügyek felett mérséklettel és komolysággal s csendben tárgyaljanak és határosának (5. §); minden sértegetésektől s annyival inkább verekedésektől tartózkodjanak (8. §.). «Ha pedig ilyesmit elkövetnének, az ilyeneket harmadnapra megidézzék s felettük a kir. Ítélőtáblán ítéletet hozzanak, ugy hogy a rágalmazókat s becstelenitőket mindannyiszor a sértett félnek fizetendő kétszáz forint büntetéssel, — a verekedőket vagy megsebzőket pedig nagyobb hatalmaskodás büntetéssel eléngedhetlenül megfenyítsék.» Polner* szerint törvényeink elismerik az országgyűlési * Polner : «A mentelmi jog». Jogi Lexicon. V. 419. I.