Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1922. évben

94 BÍRÓI GYAKORLAT. Ebben az esetben a B. T. K. 144. § 4. pontjába ütköző hűtlenség büntette képezte a vád tárgyát. Tényálláskép az lett megállapítva, hogy a román megszállás idejében vádlott fegyverek után való kutatás czimén, a lakásajtót feltörve egy idegen lakásba vezetett egy román járőrt, melynek tagjai egy revolvert, tőrt, katonai térképeket és iratokat elvettek. Nem forogván fenn az ellenséges hadsereg segítségének czélzata, az alsóbiróságok hűtlenség helyett lopást állapítottak meg. A C. ez esetben a tettazonosság elvének megsértését látta fenforogni, mert az ügyész csupán a B. T. K. 144. § 4. p. alapján emelt vádat, s így az ingók elvétele s az arra irányuló szándék a vádbeli tetten kívül esik. E döntéssel szemben csak S^öllősy Oszkárnak a B. Sz. IV. 25. 1. közölt fejtegetésére utalok. 326. § 1. s^ak. A C. elvi jelentőségű határozata szerint az adózatlan szesz tartására rendelt szeszgyári gyűjtőből történt szeszlopás esetében, a lopás miatt elitélt tettes a pénzügyi bíróság által, a na bis tu idem elvének sérelme nélkül elítélhető a szeszjövedéki kihágásban (B. J. T. LXX1V. 182. 1.). . 321/. § 2- bek a) pont. Gyakran kérdésessé vált, hogy a felsőbíróságok a tényelemeknek az ítélet rendelkező részébe való felvétele tekintetében mily eljárást kötelesek követni. És e tekintetben a gyakorlat meglehetősen ingadozó is volt. A C. büntető tanácsainak 1922 május 12-én tartott értekezlete foglalkozott e kérdéssel, s a törvény rendelkezéseinek s a czélszerüség következményeinek is megfelelő oly megállapodást létesített, mely irányadóul szolgálhat a felső- és középbiróságoknak. E megállapodás szerint, oly esetben, mikor a felsőbíróság felmentő alsóbirósági ítélettel szemben hoz marasztaló Ítéletet, az. itélet rendelkező részében az e törvény szerint körülirásnak bent kell foglaltatnia. Ha ellenben a megsemmisítés csak a minősítésre és a büntetés kiszabására vonatkozik, e körülírás csak az esetben kötelező, ha az alsóbiróság e szabatos körülírást mellőzte, vagy ha az alsóbirósági itélet rendelkező részében foglalt megjelölés nem meriti ki azokat a körülményeket, melyek a felsőbíróság által megállapított minősítésnél kiemelendők. Csekélyebb eltérés és hiány esetében az alsóbiróság Ítéletében foglalt körülirás kiigazítással vagy kiegészítéssel is pótolható (B. J. T. LXXIV. 151. 1.). jj8. §. Végzések ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. Kérdésessé vált azonban, hogy a vádtanácsnak a lefoglalás, házkutatás, személymotozás'elleni előterjesztés tárgyában hozott végzése ellen van-e felfolyamodásnak helye. A budapesti kir.