Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1922. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. Ítélőtábla egy határozata abból a felfogásból indult ki, hogy a lefoglalás elleni előterjesztés nem tekinthető felfolyamodásnak, az előterjesztés folytán hozott végzés elsőfokú határozat s éppen azért az ellen van helye felfolyamodásnak iB. J. T. LXXIV. M9. I.). A mult évben megjelent hasonló dolgozatomban 5$. lap) felhívtam a figyelmet arra, hogy a gyakorlat ingadozó abban a tekintetben, hogy a kártalanítás kérdésében az alsóbiróság által szabályellenesen hozott elutasító végzés ellen érvényesített felfolyamodás elbírálása a közvetlen felsőbíróság, avagy a C. hatáskörébe tartozik-e. A budapesti kir. ítélőtábla egy esetben hatáskörébe vonta a revíziót, s az elsőbiróság végzését megsemmisítette. A C. azonban az ítélőtáblának ezt a végzést megsemmisítve, kimondotta, hogy a revizió a C. hatáskörébe tartozik (B. J. T. LXXIV. 110. o.). A 84. sz. teljes ülési döntvénynek teljesen megfelel az elvi jelentőségű határozat, mely szerint a kir. törvényszék, mint másodfokú bíróság ítélete ellen használt semmisségi panaszt visszautasító végzés ellen érvényesített felfolyamodás elbírálása a kir. ítélőtábla hatáskörébe tartozik (B. J. T. LXXIV. 188. 1.). S84. § 6. pont. A C. büntető tanácsainak értekezlete kimondotta, hogy nem létesül a semmisségi ok, ha a kir. ítélőtábla vádlott távollétében hoz felmentő ítéletet, s az ily vádlott bűnösségét a C. vádlott ujabb meghallgatása nélkül is megállapíthatja (B. J. T. LXXIV. i$o. 1.). A megállapodás szigorúan törvényszerű, mert vádlottnak a fellebbezést tárgyaláson való jelenlétét illetőleg a B. P. csupán azt a tiltó rendelkezést tartalmazza, hogy ha az elsőbiróságilag felmentett vádlott a fellebbezési tárgyaláson meg nem jelent: a másodbiróság az elsőbirósági ítéletet a vádlott terhére meg nem változtathatja (B. P. 423. •§ 4. bek.). E tiltó rendelkezés megsértése kétségtelenül semmiségi okot valósít meg. Ha azonban a másodbiróság ugy találja, hogy az alsóbiróság felmentő Ítélete vádlott terhére meg nem változtatandó, vagy éppen az alsóbiróság által elitélt vádlottat az itélet megváltoztatásával felmenti: ugy ily ítéletet vádlott távollétében is hozhat. És ha a másodbiróság vádlott távollétében hoz ily ítéletet: ugy a B. P. semmi rendelkezését meg nem sérti. 385. § 2. pont. Ardrágitó visszaélés miatti vagyoni elégtétel megfizetésére való kötelezés körüli tévedést a C. e pont alá vonta, s így a vagyoni elégtételt perjogi szempontból a büntetés fogalma alá vonta (B. J. T. LXXIV. 24. 1.). 3$5' § 3- pont. E törvényhely alapján csupán a B. T. K.