Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1922. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. 89 minősítés csak a B. T. K. 2. §-ának alkalmazása folytán vált szükségessé. Ez azonban a birói hatáskörre befolyással nem birhat, mert a mint a C, majd a hatásköri biróság is nemrégen kimondotta, a B. T. K. 2. § a csak az anyagi törvényre vonatkozik, az alaki jogszabályokra nem iB. J. T. LXXIII. 231., LXXIV. 236—238. 1.). Ez az indok azonban nem forog fenn. mikor a cselekmény nem árdrágító visszaélést képez, hanem más oly kihágást, melynek elbírálása az uzsorabirósághoz utalva nincsen. Mert az uzsorabiróság kivételes hatáskörű bíróság. Hatásköre csak azokra a cselekményekre terjed ki, melyek kifejezetten oda vannak utalva. Az U. B. E. 13. §-a ugyanis kifejezetten kimondja, hogy az eljárás tárgya csak az A. V. alá eső cselekmény lehet. A szabályzatnak ez a rendelkezése ellentétben van a B. P. ama rendelkezéseivel (18., 19., 22. §§), melyek alapján egyébként más cselekmény is ide vonható volna. Minthogy pedig az uzsorabiróság előtti eljárásban a B. P. szabályai csak annyiban nyernek alkalmazást, a mennyiben ezek az U. B. E. szabályaival nem ellenkeznek (U. B. E. 12. §): ez eljárás során nem alkalmazhatók a B. P. ama rendelkezései, melyek alapján az A. V. alá nem tartozó cselekmények is ide vonhatók volnának. Ha a vád tárgya árdrágító visszaélés volt, az uzsorabiróság azonban kihágási minősítést lát fenforogni: ugy az abban való vétkességet nem mondhatja ki, mert e kihágás nem tartozik az A. V. alá. Az A. V. alá nem eső minden cselekmény ki van zárva az uzsorabiróság hatásköréből. Bár a kihágás kisebb fokú minősítés, mint az A. V. szerinti árdrágító visszaélés: mégis a minősítés meghaladja hatáskörét. Meghaladja pedig azért, mert az uzsorabiróság kivételes bíróság. De ettől egészen el is tekintve, az a tétel sem állitható fel kivételt nem tűrően, hogy a kisebb fokú minősítést feltétlenül megállapíthatná a súlyosabb minősítés szerint hatáskörrel biró biróság. Erre csak egy példát hozok fel. Ha súlyos testi sértés vétsége miatt folyik járásbíróság előtt eljárás s a járásbíróság a főtárgyalás fejleményei alapján azt állapítja 'meg, hogy testi sértés okozására irányuló szándék nem forog fenn és terheltet csak gondatlanság terheli, ugy nem hozhat Ítéletet, hanem köteles az iratokat a törvényszékhez áttenni. És a mikor akadt egy járásbiró, ki mint kisebb fokú minősítést a gondatlanságot B. T. K. 310. §) megállapította: a C. ebben törvénysértést látott s a hatásköri szabályok megsértése miatt megsemmisítést rendelt el (B. J. T. XL1II. 35. 1.). Pedig a gondatlanság kisebb fokú minősítés a szándékos testi sértésnél és