Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1922. évben

BIRÓ! GYAKORLAT. 83 szerzés. És pedig tekintet nélkül arra. hogy az előállított termék eladása a hatóság által megállapított áron történt-e (u. o. 97- !•)• /. § 2. pont. Az 1921. évi iudikatura ismertetésekor kifejtettem a maximális és tájékoztató ár közötti különbséget (37., 38. 1.). Hasonló értelemben szólalt fel Isaák Gyula is (B. J. T. LXXI1I. 19—20. 1.). A C. egy határozata szintén szabatosan kifejti a tájékoztató ár fogalmát, mely szerint «a tájékoztató ár túllépése nem bűncselekmény, mert büntetőjogi következmények nélkül követelhető, kiköthető vagy elfogadható a tájékoztató árnál magasabb ár. ha ez a többlet nem nyereség, avagy nyereség ugyan, de méltányos haszontöbblet* (B. J. T. LXX1V. 22. 1.). Sajnos azonban a C. gyakorlatában ettől eltérő felfogás válik állandóvá. Helyesen jegyzi meg Rádai Gé^a, a C. állandónak tekinthető gyakorlatában az a felfogás nyer kifejezést, hogy a tájékoztató ár magában foglalja az üzleti költségek aránylagos részét és a méltányos kereskedői hasznot is s igy az ennél magasabb ár követelése .elegendő az áruuzsora vétségének megállapításához (B. J. T. LXXIV. 91. 1. Ide vonatkozó döntések B. J. T. LXXIV. 7., továbbá a 99. lapon XVII—XX. sz. a.). Bárha igaza van Rádainok abban, hogy az álláspont felette egyszerüsiti a bizonyítási eljárást, mégis a bizonyítási eljárás egyszerűbbé tétele nem teszi indokolttá egy oly álláspont elfogadását, mely az anyagi törvény rendelkezésében támpontot nem talál. Mert a mint Isaák (B. J. T. LXXIV. 19. 1.) felhozza, a tájékoztató ár túllépése még csak bizonyítási vélelmet sem adhat a bűnösség tekintetében. E gyakorlat tarthatatlanságát legélénkebben jellemzi a B. J. T. LXXIV. 99. lapon XIX. sz. a. közélt határozat, mely a tájékoztató ár túllépése esetében lényegtelennek tekinti azt a körülményt, hogy a tájékoztató árat túllépett vádlott drágábban vagy olcsóbban szerezte-e be az eladott közszükségleti czikket. Ez érvelés nemcsak a tájékoztató ár fogalmának félreértésére mutat, de az áruuzsora fogalmát is kivetkőzteti jellegéből. Mert mi az áruuzsora lényeges kelléke? Hogy az eladási ár a beszerzési s egyéb költséget s a méltányos hasznot lényegesen meghaladja. Az eladási árnak tehát a beszerzési költséghez kell igazodnia. Ha eladó nem követel többet a beszerzési költség és méltányos haszon összegénél, akkor nem lehet szó áruuzsoráról, tekintet nélkül arra, hogy a követelt ár magasabb volt-e a tájékoztató árnál vagy nem. Az áruuzsorának tény-