Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1922. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. 81 zárólag élvezetet, magasabb rendű jóléti s kulturális igényeket elégit ki». A C. kiindulási pontja tehát még mindig az, hogy az általános életfentartáshoz szükséges czikkek képeznek közszükségleti czikket. Ezúttal is megjegyzem azonban, hogy e felfogás következetes keresztülvitele a közszükségleti czikkek körét felette megszorítaná és kirekesztene e körből oly czikket is. miket a C. gyakorlata közszükségleti czikknek tekint. Ilyen a szivar, dohány, cognac, sör (B. J. T. LXXIV. 94., 95. 1.), a rum, a törkölypálinka (B. J. T. LXXIV. 176. I). Hogy a közszükségleti czikk fogalma relativ: kétségtelen, A fent idézett (tejszínhabos csokoládéra vonatkozó) határozat klasszikus indokolása helyesen utal arra, hogy esem a közszükségleti, sem a fényűzési czikknek oly lényeges s főkép oly állandó ismérvei nincsenek, melyek minden társadalom gazdasági életére, minden korban s időben alkalmazkodók volnának, mert a közszükségleti és fényűzési czikknek értékmérői a társadalom mindenkori adott kultúrája s közgazdasági élete». Eddig aláírom a C. érvelését. A továbbiakban azonban azt fejti ki ugyanez a határozat, hogy magasabb kultúra mellett a közszükségleti, hátramaradottabb kultúra és leromlott közgazdasági élet mellett pedig a fényűzési czikkek köre tágul ki. Azért, a mikor a közgazdasági élet annyira leromlik, hogy gyenge szervezetüek és gyermekek sem juthatnak tejhez: akkor a tej legértékesebb és legtáplálóbb részéből készült habos csokoládé közszükségleti czikknek nem tekinthető. Az elmélet szempontjából az okfejtéshez sem ^férhet szó. A gyakorlati élet tapasztalatai azonban, főkép az A. V. alkalmazása szempontjából éppen az ellenkező eredményre vezetnek. Mert a mikor oly nagy a tejszüke, hogy a gyermekek és betegek sem jutnak tejhez: akkor minden tejtermék iránt, a társadalom legszélesebb rétegeiben élénk kereslet van. És pedig annál élénkebb a kereslet, minél kevesebb a tej, tehát minél leromlottabb a közgazdasági élet. A mikor a fogyasztóközönség bőven el van látva tejjel: akkor a tej értékesebb részét, a tejszint tényleg csak a tehetősebbek, mondjuk az inyenczek keresik. De minél kevésbbé van a nagyközönség tejjel ellátva, annál inkább vannak az egyesek reá utalva, hogy a mennyiben máskép tejhez nem juthatnak, megszerezzék a legjobb és legdrágább tejterméket: a tejszint. Normális gazdasági viszonyok között a kereslet és kínálat viszonya szabályozza az árakat. Hatósági beavatkozásra nincsen szükség. De ha az államhatalom mégis az áralakulásra befologállam. XXII. évf. 3—4. f. 6