Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - A pénz elértéktelenedésének jogi hatása

IRODALOM azonban, ha a késedelmes fél a teljesítési határidő lejártáig nem kért utólagos teljesítési határidőt, a másik fél nem tartozik az elállási vagy kárkövetelési szándékot közölni, hanem nyomban közölheti az elállást, illetve azt, hogy teljesítés helyett kártérjtést követel. Természetes, hogy ez már egyoldalú jogügyiéi. A keresetelévülés az alanyi jogok gyakorlásáról szóló fejezetben a felperes jogát végleg megszüntető ellenjogok között, vagyis az elévülési kifogás kapcsán fordul elő. Az elévülés nyugvását előidéző okok között — a keresk. törvény 24. §-ára, helyesen 124. §-ára hivatkozással — a jogosult fél (miért «Hauptberechtigter» ?) kiskorúsága is fel van említve. Tudtommal ez csak akkor és addig áll, ha és a meddig a kiskorúnak nincs törvényes képviselője. A megállapítási és teljesítési keresetek, a kereset utján való kikényszerithetőség, a kereset beadásának és kézbesítésének magánjogi hatályai, a bizonyítási teher, a joggátló és jogszüntető kifogások, a konstitutív ítéletek Osztályozása, — mindezeket a kérdéseket az alanyi jogok érvényesítéséről szóló § röviden, de mégis preczize és a lényeget kimerítve tárgyalja. A res judicata hivatalból való figyelembevétele kérdésében azonban a Pp. 180 §-ára hivatkozás nincs helyén. És a Pp. 189. §-ában szabályozott incidentalis megállapítási keresetre, valamint a 41 1. § világos szavaira, ugy mindkét § indokolására, nemkülönben a bírói gyakorlatra hivatkozva, szembe kell szállnom azzal a tanítással, a mely szerint az anyagi jogerő az ítélettel elbírált jog előkérdéseire és a rés~ felett hozott ítélet jogereje az egés% követelésre kihatna. Végül nem kielégitő az a mérték, a melyben Almási a res judicatának a singularis jogutódra kihatását elismeri. A családjog főrészei a következők: házassági jog, törvényes házassági vagyonjog, házassági vagyonjogi ügyletek, törvényes rokonság, törvénytelen gyermekek, családjogi ügyletek, gyámság és gondnokság. A házasságkötés tényálladéki hibáinak tárgyalásánál találóan emeli ki Almási, hogy ezek a hibák a házassági törvényben — fölöslegből — kétszer is szerepelnek, t. i. a 6—27. §-okban mint házassági akadályok, a 41. és köv. §-okban pedig mint érvénytelenítő okok, holott ezzel az elkülönített tárgyalással más jogügyleteknél nem találkozunk. Csatlakozom ahhoz az állásponthoz, hogy habár a Kúria 4042/1903. számú határozata a nő nemi érintetlenségére vonatkozó megtévesztést érvénytelenítő oknak nem tekinti, ezt a kérdést a H. T. 55. § 2. bek. értelmében, a házasíelek életviszonvaihoz képest, minden egyes esetben külön el kell bírálni.