Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - A pénz elértéktelenedésének jogi hatása

IRODALOM. meg. Jly megengedett jogosítvány pl. a telektulajdon is. V. ö. 1885 : XXIII. t.-cz. 19. §-át a folyammederre és 191 2 : LXIII. t.-cz. 12. §-át a telek feletti légürre nézve. A jogképességet befolyásoló tények kapcsán érdekes annak a kimutatása, hogy a nő a családi vagyonjog és az öröklési jog terén a férfival szemben kedvezményes helyzetben, a tiszta személyi és családi jog terén hátrányos helyzetben, a vagyonjog terén pedig egyenjogú helyzetben van. E helyütt még nem történik említés a numerus claususról, mint a személyiségi jogot befolyásoló fajelmélet tételes megnyilatkozásáról. Rendkívül alapos a jogi személyek jogképességéről szóló fejezetnek a kidolgozása. Kiemelendők a jogi személy személyiségi jogairól (hitel, jó hirnév, becsület, szerzői jog, iparűzési jog), közegei tilos cselekményeiből származó felelősségéről szóló fejtegetések, valamint külön-külön az egyesületi, alapítványi és testületi jognak beható tárgyalása. A jogtárgyak Almási szerint hatfélék, u. m. dolgok, természeti erők, emberek, szellemi termékek, jogok és jogviszonyok. Igen rövidre van szabva a jogviszonyokról, mint az alanyi jog tárgyairól szóló rész, a mely éppen ezért nem eléggé világos. A jogügyletek fajairól szóló fejezetben ki van mutatva, hogy az egyoldalú ügylet, mai jogunk szempontjából, nem szabad, hanem engedélyezett ügylet. Sajtóhibának minősitendő az ugyanott a 113-ik lap 3-ik jegyzetében foglalt az a kijelentés, hogy az ott idézett kúriai határozat az elévülés érvényesitéséhez keresetet tart szükségesnek. A hivatkozott határozat az elévülés félbeszakításához kívánja meg a keresetinditást. Aggályosnak tartom azt a kijelentést, hogy ugy a szerződés kötésére irányuló ajánlatot, mint ennek az elfogadását, önmagukban véve egyoldalú jogügyleteknek kell tekinteni. Ebből — ugyancsak a szerző álláspontja szerint — az következnék, hogy az ajánlat és az elfogadás az engedélyezett jogügyletek közé tartozik. A jogügyleti akarat hibáiról, a jogügyletek tartalmi fogyatékosságáról, az érvénytelenségről és hatálytalanságról szóló fejezetek a tárgy gyakorlati fontosságának megfelelő gonddal a birói határozatok bő felhasználásával készültek. Ugyanott az error juris-ról is meg kellett volna emlékezni. Szorosabb értelemben vett jogi cselekvények olv megengedett cselekvények, a melyek sem a jogügyletek, sem a tilos cselekvények közé nem sorolhatók. Almási szerint ide tartozik a ker. t. 354. §-a értelmében az elállási vagy kárkövetelési szándékot közlő nyilatkozat. A birói gyakorlat szerint