Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - A pénz elértéktelenedésének jogi hatása

IRODALOM. Az ezt követő bevezetés a magyar magánjog fogalmávaL történetével és irodalmával foglalkozik. A közjog és magánjog határainak bizonytalanságát a vizjogr törvényből és az id. törv. szabályok bányajogi részéből idézettpéldákkal illusztrálja. A megkülönböztetés kritériumát nem a jogszabály tartalma nyújtja, hanem az, hogy a jogosítvány által nyújtott előnyök elvileg a jogosult személy akaratától függnek-e vagy sem ? Egyébként az alanyi magánjog külső ismérvét a polgári biróság előtti érvényesíthet és adja meg. A történeti rész főleg a hármaskönyvvel, az országbírói értekezlettel és a polgári törvénykönyv javaslatának előmunkálataival foglalkozik. Nem szabatos az a kijelentés, hogy a volt temesi bánság az optk. uralma alatt maradt. Ez csak annak egy részére, a volt ((polgárosított határőrvidékre» áll. Külön tárgyalja szerző a nem tételes jogforrásokat (szokásjog, döntvények, tripartitum, ideiglenes törv. szabályok, osztrák abszolút kormányzatnak érvényben maradt rendeletei) és külön a tételeseket (törvények, rendeletek, statútumok, privilégiumok). Világosan kimutatja a szokásjognak nemcsak törvénypótló (79. sz. t. ü. dtv.) és törvénymagyarázó (1. sz. jogegys. hat.), hanem törvényrontó erejét is (63. sz. t. ü. dtv. . A jogszabályokról szóló fejezet a jogszabályok osztályozásával, érvényességük megállapításával, magyarázásával, továbbfejlesztésével, területi és időbeli hatályával foglalkozik. A joggyakorlatból vett példákkal illusztrálja az argumentum a contrario, a kiterjesztő és megszorító törvénymagyarázat, az analógia legis és különösen az analógia juris fogalmait; a területi és időbeli hatályra vonatkozó szabályokat pedig kivétel nélkül a tételes jogból és a birói gyakorlatból vezeti le. Az általános rész vezérfonalául az alanyi jogok szolgálnak, még pedig a következő beosztással: 1. az alanyi jogok fogalma és fajai; 2. az alanyi jogok előfeltételei (jogképesség, cselekvőképesség, jogtárgyak); 3. az alanyi jogokat létesitő és szüntető tények «Bewegungstatsachen der subjektiven Rechte» (úgymint aj jogügyletek, b) tiltott cselekvények, c) ezen két kategórián kivül eső, szorosabb értelemben vett jogi cselekvények, d) oly jogi események, a melyek nem tartoznak az emberi cselekmények fogalma alá; 4. az alanyi jogok gyakorlása. Az alanyi jogok osztályozásánál figyelemre méltó a szabad jogok és a megengedett jogok megkülönböztetése. Szabad jogoknak egyedül a szerződésen alapuló kötelmi jogosítványok tekinthetők (ptkjav. 712. §), ellentétben az összes többi jogosítványokkal, a melyeknek tartalmát kogens jogszabályok határozzák