Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - A pénz elértéktelenedésének jogi hatása

IRODALOM . Jezve. Lényegileg a szerződésellenes magatartásból eredő restitucio in integrum az oka annak, hogy a pénz elértéktelenedésének jogi hatást állapit meg a legfelsőbb bíróság. Még tehát nem tartunk ott, hogy az adós késedelme egyszersmind maga után vonja a késedelem ideje alatt beállható pénzelértéktelenedés veszélyének viselését. A kir. Kúriának 1922. okt. 19-én P. IV. 751. sz. a. kelt Ítéletét nem lehet precedensül tekinteni, mert ott csak közbevetőleg biráltatott el az a kérdés, hogy ha a teljesítési hely Ausztriában volt volna is, az adós mégis magyar koronát tartozik fizetni, mert a lejáratkor az osztrák és magyar korona egyenlő és egységes pénznem volt. Mindenesetre a kir. Kúria legújabb két döntése oly uj gyakorlatnak alapjául szolgálhat, a mely szerint az adós egyszerű késedelme is az adósra hárithatja a pénztartozás esetében a pénz elértéktelenedésének terhét. IRODALOM. Almási magánjoga. Almási Antal német nyelven irt magyar magánjogának első kötete a «Vereinigung vvissenschaftlicher Verleger» kiadásában, az «Ungarische Bibliothek für das ungarische Institut an der Universitát Berlin» második sorozatának első számaként jelent meg és az általános részt, a személyiségi, családi és öröklési jogot tartalmazza. A magyar magánjog általános jellemzését tartalmazó fejezet a nyugati jogrendszerek kétségtelen hatásaival szemben magánjogunk teljesen önálló intézményeire és fejlődésére utal. így kiemeli a személyiségi jog terén a festőnek nyújtott jogvédelmet a festményt átalakitó tulajdonossal szemben; a családi vagyonjogban a közszerzemény, hitbér, özvegyi jog intézményeit; a dologi jogban az ingatlan kétszeri eladása esetében a rosszhiszemű második vevővel szemben nyújtott védelmet és ezzel kapcsolatban a telekkönyvön kivüli tulajdonjognak, bár korlátolt, lehetőségét; a kötelmi jogban az Illetéktelen befolyásolás (undue influence hatása alatt létrejött ügylet fogyatékosságának jogkövetkezményeit levonó, de egyelőre még csak egyetlen egy kúriai határozatban megnyilvánuló irányzatot; végül az öröklési jog terén az örökség ipso jure szerzését, a hagyomány dologi hatását, az örökösöknek az örökhagyó tartozásaiért vállalt korlátolt felelősségét.