Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - A pénz elértéktelenedésének jogi hatása

BÍRÓI GYAKORLAT. 49 évnél hosszabb időre, sőt a ponyva visszaadásáig ponyvakölcsöndijat is fizetni. Ez utóbbi ellenkezik a Kúria azon gyakorlatával mely szerint ily dij legfeljebb hat hóra ítélhető meg. De ellentétben áll ez az itélet az alant közölt következő Ítélettel is. A 2^922. kgb. sz. itéiettel elbírált ügyben ugyanis hasonló tényállás mellett a kgb. arra az álláspontra helyezkedett, hogy ponyvakölcsönügylet egyáltalában nem létesült. A ponyva nyilván ügyleten kívül került az alperes gazdaságába; a ponvva természetben adandó vissza, vagy annak ellenértéke fizetendő meg. Ponyvakölcsöndij egyáltalában nem jár — nem lévén kölcsönügylet — de az alperes tartozik a felperesnek azt a kárt megtéríteni, a melyet a felperes az által szenvedett, hogy az alperes a ponyvát a proletárdiktatúra bukása után sem adta vissza és felperestől jogtalanul elvonta. A kártérités összege pedig az összes fenforgó körülmények méltatása alapján lett megállapitva. A 144/922, kgb. sz. Ítéletében a bíróság szemben azon alperesi kifogással, hogy terror hatása alatt cselekedvén, kötelem nem létesült, kimondta, hogy az alperes üzemének szoczializálása épen az önrendelkezési jog megfosztásából állott, hogy akkor mindenki és az egész forgalmi élet az általánosan uralkodó terror hatása alatt állott, mely okból az alperes azt. mint kötelem megszüntető tényt, nem érvényesítheti. (Megegyező a Kúria gyakorlatával.! Dr. Schuster Rudolf. A péns elértéktelenedésének jogi hatása. A birói gyakorlat a pénz elértéktelenedését a nem pénzbeli tartozások tekintetében mint a kötelem tartalmát módosító - tényt elismerte s pedig több irányban. így a kir. Kúria 1921. ápr. 26-án P. V. 449. sz. a. kelt határozata szerint: «az ingatlan tulajdonosa a vételi jogra vonatkozó szerződésnek az abban meghatározott feltételek melletti teljesítésére nem kötelezhető abban az esetben, ha a felek által előre nem látott, de előre sem láthatott körülményeknél fogva a gazdasági viszonyokban, jelesül a pénz vásárló képességében és az ingatlan értékében oly rendkívüli eltolódások következnek be, hogy a szerződés teljesitése esetében a vételi jog gyakorlására jogosult aránytalanul nagy vagyoni haszonhoz jutna, míg az ingatlan tulajdonosa aránytalanul nagy vagyoni kárt, esetleg nagyobb mérvű anyagi romlását előidéző károsodást szenvedne». A jogügylettől való elállást is jogosnak fogadta el a kir. Kúria a közönséges magánjog terén is a hol külön kikötés nélkül csak a teljesítés követelhető), mondván: «az eladónak érdeke az, hogy a vételár Jogállam. XXII. évf. 1—2. t. 4