Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - A központi gazdasági bíróság 1922. évi gyakorlata

BÍRÓI GYAKORLAT. 47 id. 51.51. és 463. sz. rendeletek a mezőgazdasági hitelekre nem alkalmazhatók. ^293/921, 6115/921. sz. stb.A mezőgazdasági hitel megfizetése kérdésében a kgb. csaknem kivétel nélkül kénytelen csak ugy dönteni, miszerint a földbirtokos azt visszafizetni köteles, mert az id. rendelet 14. §-a értelmében az alperes azt tartozik bizonyítani, hogy a hitelösszeget a mezőgazd. czélokból elütő czélokra fordították, sőt ha ő maga vagy hozzátartozója vagy alkalmazottja volt a gazdasági intéző, a. 15. § értelmében még a más czélra fordított hitelösszegért is felel, kivéve ha bebizonyítja, hogy a proletárdiktatúra szervei által gyakorolt kényszer folytán fordította a pénzt a gazdaság czéljából teljesen elütő czélra. Minthogy ily bizonyítást alperes rendesen meg sem kísérlett, ha pedig foganatosították eredménytelen maradt, az alperest rendesen el kellett marasztalni. 1470/921, 630/921. sz. stb.> A 798/921. kgb. sz. ítélettel befejezett perben arról volt szó, hogy a proletárdiktatúra tartama alatt a felperes szoczializált gazdaságából husz métermázsa buza visszaadási kötelezettség mellett átment az alperes szoczializált gazdaságába. Ezt a búzát a felperes most természetben visszaköveteli. Az alperes ellenezte azért, mivel a bjza ára most sokkal nagyobb, mint 1919-ben volt. A kgb. az alperest a husz métermázsa természetben való visszaadására kötelezte, mivel az alperesnek módjában állott a búzát visszaadni akkor, midőn annak ára még nem volt oly magas. Az időközben beállott nagy értékemelkedés a késedelmes alperes terhére esik. A 397/921. kgb. sz. Ítélettel eldöntött perben a megállapított tényállás szerint a felperesi pénzintézet által kiutalt hitelösszeg az első alperes gazdaságába befolyt ugyan, de az alperes védekezése szerint a birtok haszonbérbe volt adva, ezért a haszonbérlőt perbehivta. Erre azonban kiderült, hogy ez az alperesi védekezés valótlan, haszonbéri szerződés nem létesült, mely okból csak az első alperes (földbirtokos) volt a hitelösszeg megfizetésére kötelezhető. Minthogy azonban a perbehivott másodalperes követelte költségét, a bíróság az első alperest kötelezte, hogy a másodalperes költségét fizesse meg. A vállalatok és i'qemek köztulajdonbavétele folytán felmerült perekre vonatkozólag (1360/1921. M. E. sz. rend.) kiemelem a következőket: Több ügyben felhozták alperesi részről azt a védekezést, hogy az ügy a kgb. hatáskörébe azért nem tartozik, mivel az alperesitett vállalat nem volt szoczializálva. Ezekben az ügyekben a kgb. álláspontja az volt, hogy miután