Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - A központi gazdasági bíróság 1922. évi gyakorlata

BÍRÓI GYAKORLAT. kot lát, a mennyiben a személyi megbízhatósága is fenforog. 211 921, 367/921. sz. stb. \ de kgb. mindig külön kimondta azt is, hogy ha a félnél hagyott összeg nagyobb lenne, mint a tömeg végfelosztásakor neki hányadként majd jutó összeg, a különbözet a tömeg részére haladéktalanul be lesz fizetendő. Ezekben az ügyekben egyáltalában arra törekedett a kgb.. hogy annak az iparosnak vagy kereskedőnek, a kitől a prole­tárok elvették volt a bútorukat és a kik már évek óta várnak követeléseik csődszerü kiegyenlítésére, az előlegek visszatérítése kérdésében a rendelet keretén belül lehetőleg legyen segítsé­gére, midőn az a tömeg érdekeinek veszélyeztetése nélkül lehetséges. A földbirtok szocializálásából kifolyólag támadt perekben a kgb. gyakorlata az 1922. évben lényegileg megegyező volt az előző évivel. A 2250/9201. M. E. sz. rendelet 31. §-a a proletárdikta­túra időtartamát 1919. évi márczius 21-től 1919. évi augusz­tus hó i-ig terjedő időre teszi. Erre hivatkozva ismételten ki­fogásolták az alperesek a gazd. biróság hatáskörét azon az ala­pon, hogy a jogeset elbírálása alapjául szolgáló tény 1919 augusz­tus hó 1. után pl. egyik esetben augusztus 7-én, egy másikban augusztus 9-én történt. A kgb. ily kifogásoknak helyt nem adott, mind az id. 31. § érteimében abban az esetben, ha a szoczia­lizálás tényleg augusztus 1. után szűnt meg, a rendelet az augusz­tus 1. utáni tényekre is alkalmazandó. (236/92 1, 470/1921. sz. stb. Az u. n. fehér pén\ kérdése ic)2 2. évben is több izben foglalkoztatta a kgb.-ot, a mennyiben a mezőgazdasági hitellel kapcsolatosan alperes részéről ismételten azt a kifogást emel­ték, hogy az alperes fehér pénzben visszafizette az egész tarto­zását, holott a felperesi pénzintézet azt csak 1 5 részben írta az alperes javára. A kgb. azokat az ellenvetéseket nem találta alaposaknak ; mert eltekintve attól, hogy az alperesek az u. n. fehér pénz kérdését szabályozó $151/1919. M. E. és 463/1920. M. E. sz. rendeletekben előirt feltételeknek eleget nem tettek, (kellő idő­ben való letétbe helyezés) a biróság elvileg arra az álláspontra helyezkedett, hogy azok a rendeletek kifejezetten csak az 1919. évi május 20. után keletkezett és augusztus 15. előtt lejárt tar­tozásokra vonatkoztak, a mig a mezőgazdasági hiteltartozások nem tekinthetők már 1919 aug. i$-ike előtt lejártaknak, mert ezek a hitelek tartozásokká csak a 2250/920. M. E. sz. rende­let erejénél fogva, tehát mindenesetre csak 1920-ban vál-f tak. Ezekből az okokból kimondta a kgb., hogy azok a fent

Next

/
Thumbnails
Contents