Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám

A FÖLDOSZTÁS MAGYARORSZÁGON. 3 A Magyarországtól elszakított területen inaugurált földbirtokpolitika lényegében ugyanazon széleskörű állami beavatkozás elve alapján áll, mint a magyar. De a törvény végrehajtása közigazgatási funkcziónáriusok kezelésébe adatott. Valóságos prostituálása az igazságnak, pártatlanságnak, főképpen a szakértelemnek, a mivel itt a földreformot végrehajtják. Eszeveszett, öngyilkos politika az, a mivel saját jövő gazdasági rendjüket ássák alá. Szinte azt mérnők állitani, hogy ezek között a jugoszláv íöldreformeljárás a legbecsületesebb, mert egyáltalában nem ad működésének törvényes formát, egyszerű magánjogi occupatio, mely nem is törekszik az eddigi jogi fogalmak szerint a tulajdonjog és kártalanítás kérdéseit megoldani. A csehszlovák vagy a román állam meghagyja a birói hatalom funkcziónáriusait, törvényszék, tábla működnek, de hogyan? Egyik utódállam sem volt képes megalkotni szervezetileg egy olyan testületet, mint a magyar. A magyar birói hatalom történeti fejlődése, a birói kar tradiczionális erkölcsi felsőbbsége, a Csonk a-Magyarország nagy intellektuális fölénye kellett ehhez. És e szervezet él, működik, soha senki kétségbe nem vonta még annak a morális értéknek erkölcsi erejét, a a mit a birói hatalom itt képvisel. Nem a törvény hibája, nem a végrehajtásának őréül kirendelt birói joghatóság helytelen működése az, mit okozni lehetne azért, mert a reform oly sok reményt nem vált be és oly sok keserűséget okoz a megtámadott társadalmi rétegekben. 3. A törvényben nincsen csélkittUés. A német birodalmi 1919. évi agrártörvény indokolásában Sering elmondja, hogy a háborús vereség megváltoztatta Németország termelési rendjét. Az ipar expanzivitását az agrár termelés kell, hogy elfoglalja, mert különben tömegkivándorlás készül. Vissza kell vezetni a dolgozó, termelő társadalmi osztályokat a földhöz. Ez a német uj agrárpolitika vezető ideája. A magyar agrárpolitika czélja nem lehet más és ez vitán felül 1*