Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1922. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. Valaki elhatározza, hogy ellenségét eltéteti láb alól. Napo­kon át gondolkozik tervén, s a véghezvitelt teljes tervszerűség­gel készíti elő. Tudomása van róla, hogy megölni szándékolt egyén viszonyt folytat egy harmadik egyén nejével. Azt az egyént használja fel a terv kivitelére. Mikor már előkészített mirítlent, felfedi a harmadik előtt a titkos viszonyt, kezébe adja a lőfegyvert és rábeszéli, hogy ölje meg nejének csábitóját. Ez pedig a leleplezett viszony fölötti felháborodásában enged a fel­hívásnak és nyomban végrehajtja az emberölést. Kétségtelen, hogy a tettes terhére prasmeditátiót meg­állapítani nem lehet, Kérdem azonban, lehet-e az anyagi igaz­ság megsértése nélkül a felbujtónál a praemeditátió megállapí­tását mellőzni ? Hctcker érvelése pedig ide vezetne. jg. § i. és 2. bek. A joggyakorlat utóbbi években abban az irányban fejlődik, mely a jogos védelem feltételéül tekinti a proportionalitást egyrészt a megtámadott, másrészt a védelem czél­jaira áldozatul hozott javak között (1. B. J. T. LXXII. 232. 1. s az ott felhívott korábbi döntéseket). Ennek az iránynak felel meg a lefolyt évben hozott az a határozat, mely mellőzte a 'logos védelem megállapítását azzal szemben, ki a támadót meg­ölte, holott módjában állott volna a támadást az élet vagy testi épség veszélyeztetése nélkül is elhárítani (B. J. T. LXX1V. 13. 1.). 92. ,ss'. Ezelőtt nyolcz esztendővel hozott a C. egy határo­zatot, mely azonban a lefolyt évben nyert aktualitást az által, hogy felvétetett a B. H. T. V. k. 2. füzetébe. E határozatban B. J. T. LXXIV. 177. 1. IV. p.) azt mondotta ki a C, hogy oly esetben, mikor a törvény a bűntettre mellékbüntetésképen ki­szabandó pénzbüntetés legkisebb mértékét megállapitja, a pénz­büntetést ezen legkisebb mértéken alul a 92. § alkalmazása mellett sem lehet kiszabni akkor, ha a cselekménynek bűntetté való minősítése, a 92. § alkalmazása daczára megmarad. Ezt a tételt azonban egész általánosságban felállítani nem lehet. A 92. § ugyanis túlnyomó enyhítő körülmények fenforgása esetére megengedi, hogy a büntetés a cselekményre megálla­pított büntetési mértéken alul is kiszabható. A B. J. T. meg­alkotása óta nem volt vitás a gyakorlatban, hogy a törvénynek az a rendelkezése a pénzbüntetésre és vonatkozik (Angyal-Degré: Mutató. I. 119. 1.) A 77. sz. döntvény (B. J. T. XXXVIII. 217. 1.) szerint nin­csen helye annak, hogy a 92. § alkalmazásba vétessék a mellék­büntetésként szereplő pénzbüntetésre vonatkozólag, a nélkül, hogy a főbüntetés és a 92. § alkalmazása mellett szabatnék ki.

Next

/
Thumbnails
Contents