Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - Közigazgatási reform

KÖZIGAZGATÁSI REFORM. a jövőben meglesz-e, az kérdéses; mindenesetre igyekeznünk kell előmozdítani, de ez csak igen kis mértékben történhetik jogszabályokkal, mert a jogszabály kereteit csak az élet töltheti meg tartalommal. Különben sem szabad felednünk, hogy csakis a község és a kisebb községi körzetek, községszövetségek az az önkormányzati tipus, a mely erős gazdasági alapokon nyugodhatik és a gazdasági érdekeltségeken épülhet tel; a törvényhatóság önkormányzata — már a törvényhatóságok nagyobb területi kiterjedtsége folytán is — az önkormányzat inkább azon, talán még értékesebb tormája, a melyet a polgárok önzetlen érdeklődése, a történelmi hagyományok megbecsülése tart fenn, a melyben tehát a polgárok bevonása az állami közigazgatás munkájába szembetűnőbben domborodik ki. Mert legyen bár a község szintén állami igazgatási szerv, kétségtelen, hogy a községi önkormányzatban a polgárság túlnyomórészt a saját helyi ügyeit intézi, az önkormányzatban való részvétel tehát inkább érdekeltségi, mint erkölcsi tartalmú, inkább hatalom, mint teher; a törvényhatósági önkormányzatban ellenben inkább az erkölcsi, a kötelezettségi szempont van előtérben és igy lehetőleg kerülnünk kell minden olyan reformot, a mely ezt az erkölcsi alapot, a kötelezettség teljesitését hátrányosan befolyásolhatná.* III. Szerény véleményünk szerint a szervezés alaki jogának korlátozásáért és különösen a kinevezési rendszer behozataláért ismét csak alaki jogokkal lehet a törvényhatósági önkormányzatot kárpótolni, nem pedig olyan anyagi, gazdasági lehetőségek feltárásával, a mely lehetőségek — ma legalább — még nincsenek a törvényhatóság szervezetére szabva. Keresnünk kell azokat az eljárási módokat, a melyek a veszteséget kiegyenlíthetik, az önkormányzat befolyását a közigazgatásra a tisztviselők választási joga nélkül is biztosítják, az önkormányzati testületek és kinevezett tisztviselők működése között az * Járási önkormányzat, Magyar Jogi Szemle 1921. jan.