Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám - Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1922. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. III. Kötelmi jog. 1. A cselekvőképesség körében a relativitás elve nyilvánul az 5726/21. (MD. XV. 97.) sz. határozatban, mely szerint a szerződő fél aggsági elmezávarodottsága önmagában nem zárja ki a szerződés érvényét, ha a szerződés egyébként a viszonyoknak megfelelő, gazdaságilag indokolt volt; hanem szükséges, hogy az illető in concreto káros téveszmék hatása alatt állott légyen. Ugyancsak fontos adalék a vétőképesség relativitásának elvéhez a 4625/21. (MD. XV. 68.) sz. eset, mely szerint az erkölcsi elmezavar, mint enyhéb alakú elmebaj, nem zárja ki a tiltott cselekmény magánjogi következményeiért való teljes felelősséget. 2. Az akarathiányok közül említést érdemel, hogy a K. ismételten megállapította a jogi tévedés menthető voltát oly esetekben, a mikor a kir. közjegyző hagyatéki tárgyaláson vagy közokirat felvételekor elmulasztotta a felet az ügydöntő jogi minősitésekről (ági vagy szerzeményi, közszerzeményi vagyon) felvilágosítani (1899/21., 1453/21., 2438/21. MD. XV. 22.). Hogy a mindkét fél előtt ismert feltételezés meghiúsulása visszterhes szerződésre is felbontó hatással lehet: azt tanulságosan világítják meg a K. 2077/21. és 3640/21. sz. ítéletei (MD. XV. 19. és 86.). Más döntés szerint a puszta indok csak akkor releváns, ha «kifejezetten» feltételnek fogadták el (1945/21. MD. XV. 18.). Harmadik személytől eredő fenyegetés csak akkor ügyletdöntő, ha a másik (nem kényszeríteni szerződő fél arról tudott vagy abban részes volt (miként ptk. tvjav. 780. §. szerint: 4299/21. MD. XV. 57.). Az érzületre ható lelki kényszernek, annak foka szerint egyszer ügyletdöntő hatást tulajdonított a K. (feleség kötelezvényt ír alá, hogy férjét a börtöntől megóvja: 4265/21. MD. 68.), máskor pedig nem (gyermeki érzületre ható apai rábeszélés örökségről lemondatás végett: 3518/21. MD. XV. 69.). E rovatba tartozik még a forradalmi szervek (nemzeti tanács alakulatai) által gyakorolt terror is, melynek a K. adott esetben szintén ügyletdöntő hatást tulajdonított (5061/21. MD. XV. 76.). 3. A képviselet körében elismeri a K., hogy a meghatalmazás érvénye független a szerződésre megszabott alaktól (mint ptk. tvjav. 798. §.; adott esetben ingatlan adásvételre adott szóbeli meghatalmazás forgott fenn 3016/21. M. D. XV. 24; Jogállam. XXII. évt. j—6. f.