Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám - Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1922. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. korábbi nem határozott döntés MD. XIV. 69.). Ezzel nincs teljes összhangban az a másik kijelentés, hogy az álképviselő által kötött szerződés jóváhagyása a szerződésre megszabott alakhoz van kötve (3997/21. MD. XV. 55.), holott hiszen a ratihabitio ugyancsak alakszerütlen ügylet (ptk. tvjav. 806. §.). 4. A teljesítés módjai közül a részszolgáltatás megengedettsége köztörvényi pénztartozás tekintetében nem egészen világos. Mig egyik döntés szerint a hitelező a pénztartozásra felajánlott részfizetést nem utasíthatja vissza (23115,21. MD. XV. 31.), addig más esetben a határozat ugy szól, hogy a hitelező részteljesítést akkor sem köteles elfogadni, ha az adós a hátrálékos tartozást el is ismeri (4567/21. MD. XV. 42.). 5. A vis^onos teljesítés tárgyában immár megállapodott gyakorlat, hogy a biróság a szerződő felek közötti jogviszony végleges rendezése végett — hogy az alperes a reá rótt teljesítési kötelezettség tekintetében a felperestől függő bizonytalanságban ne maradjon — a pernyertes vevőnek határidőt tüz a vételár fizetésére és ezzel jogának érvényesítésére, a mely határidő elmulasztása esetében a vevő igényéről lemondottnak s ehhez képest pervesztesnek tekintendő (5253/21:, 5109/21., 966/22. MD. XV. 89., 90., 106.). 6. A pénzelértéktelenedés joghatásai mai beteg gazdasági életünknek centrális jogi problémáját alkotják. Bíróságaink bölcs mérséklettel, de fokozatosan igyekszenek némi rendet hozni abba a khaoszba, a mely jogi életünkben a valutaromlás nyomán keletkezett. A K. a ((gazdasági lehetetlenülés* jogi szerkezetének alakjában igyekezett levonni a pénzelértéktelenedés következményeit az ügyleti forgalomban. Eleinte csak oly szolgáltatás alól mentesített e czimen a K., a melyet a kötelezettnek még csak meg kellett szereznie vagy elő kellett állítania, igy jelesül a szállítási és vállalkozási szerződések tekintetében. Következett e gyakorlat kiterjesztése az ingatlan-opcióra (MD. XIV. 40.. XV. 1., 74., 123. Mjog Tára III. 129.), utóbb pedig általában a feltételhez kötött vagy az olyan ingatlaneladásra, a melynek teljesítése bármely okból függőben maradt (2226/21., 3926/21., 5253/21. MD. XV. 17., 48., 89.). A gazdasági lehetetlenülés formulája eleinte az adós vagyoni romlását hangoztatta a mentesülés előfeltételéül; az opciós gyakorlat már elejti az adós vagyoni romlásának kívánalmait, elegendőnek tartja a lehetetlenüléshez, ha a szolgáltatás értéke és az ellenérték közt feltűnő és a forgalmi tisztességgel és méltányossággal meg nem egyeztethető aránytalanság állott elő. Legutóbb pedig egyenesen a synallagmatikus szerződés gazdasági