Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - A pénz értékcsökkenése és a joggyakorlat

PÉNZÜGYI JOG. méltányos megoldásokat találni, a mi a törvény szövege mellett nem mindig volt könnyű dolog. A vagyonváltságnak készpénzben való lerovása esetén tőzsdén nem jegyzett részvényü vállalatoknál a váltságköteles vagyont az 1913 —1919- évek átlagos osztalékának tőkésítése utján kell kiszámítani 1 17. § b) p..). Az ezen pontban nyitvahagyott vitás kérdéseket a közigazgatási biróság 5289/1922. sz. határozata ÍP. T. 14.. 180.) oldotta meg. Az átlagos osztalék kiszámításánál e határozat szerint —• nem az összes részvények együttes osztalékát (kiöntött osztalék 1, hanem az egyes részvényekre esett osztalékokat kell számitásba venni és az ilyképpen kialakult átlagos osztalékot kell a részvényeknek 1921 márczius i-én fennállott számával megszorozni. Ha pedig a részvények névértéke is változott a számitásba jövő évek alatt, ugy az osztalékokat az 1921 márczius i-én fennállott névértéknek megfelelően kell átszámítani. Ilykép éretik el a törvénynek az a czélja, hogy a társaságok 1921 márczius i-én meglevő vagyona kerüljön váltságolás alá. A törvény több intézkedése szempontjából is releváns lehet az alaptőkének 1920 deczember 20. és 1921 márczius i-je közti időben végrehajtott felemelése. A közigazgatási biróság, valamint a Pénzügyi Tanács egyöntetű álláspontja szerint az elhatározott és keresztül is vitt alaptőkeemelésnél közömbös az, hogy ennek a Központi Értesítőben történt kihirdetése mikor történt meg (4200,1921, Adó 2., 22.]; közömbös a czégbirósági bejegyzés ideje is (Pénzügyi Tanács 1921 szeptember 15. Adó 71.); ez utóbbi határozottan ki is mondotta, hogy a közgyűlési határozat napja az irányadó (P. T. 6.. 76.). A vagyonváltságnak készpénzben való lerovásánál is, de különösen a természetben való lerovásnál jelentősége lehet annak a körülménynek, hogy a társaság alaptőkéje teljesen be van-e fizetve vagy sem. A készpénzben való lerovásnál ez a körülmény számitásba jöhet akkor, midőn nem tőzsdén jegyzett társaság vagyonának az átlagosztalék tőkésitése utján történik a kiszámítása. A törvény szerint ugyanis átlagos osztalékul a névérték 6%-ánál kisebb összeget venni nem lehet. A törvényhely szigorú értelmezése nem tür ellenmondást; azonban teljesen be nem fizetett névérték esetén méltánytalan ennek szigorú keresztülvitele annál is inkább, mert a becslés alapjául szolgáló egyéb számitási módoknál 1 forgalmi érték, árfolyamérték) az alaptőke teljesen be nem fizetett volta ezen értékekben már kifejezésre jut. A közigazgatási biróság a szigorú álláspontra helyezkedett, midőn több határozatában is kimondotta, hogy a vagyonváltsá-