Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - A pénz értékcsökkenése és a joggyakorlat

n8 PÉNZÜGYI JOG. got akkor is az egész részvénytőke számításba vétele mellett kell befizetni, ha a részvénytőke nincs teljesen befizetve (3 54/1922, Adó 5., 65.; ^9:5. 1922, Adó 6., 94.). Hasonlóképpen közömbösnek tekinti a biróság az alaptőke be nem fizetett voltát akkor, midőn arról van szó, hogy a készpénzváltság egy része államadóssági czimletekkel fizethető aszerint, hogy a társaság tárczájában levő ilyen czimletek értéke milyen arányban van a társaság saját tőkéjéhez (3947/1921, Adó 3—4., 42.). Ezen állásfoglalás — különösen az utóbbi esetben — hátrányos a vállalatokra. Viszont az Országos Pénzügyi Tanács kimondotta, hogy a természetben való váltságlerovás esetében a váltságrészvényeknek olyan befizetésekről kell szólni, mint a melyekről a többi részvények szólnak (1922 április 5. J. XXIII/4. P. T. 12., 167.) még akkor is, ha a részvények névértéke az itt számításba jövő 1920 deczember 31-iki forduló nap után szállíttatott le (P. T. 12., 169.). Az államadóssági czimletekkel való fizetést a törvény 17. §-a akkép szabályozza, hogy ezek állományát az 1919 decz. 31-iki saját tőkével kell összehasonlítani. Ebből azt következtették az elsőfokú hatóságok, hogy az államadóssági czimletek állománya is ezen a napon vizsgálandó. A biróság azonban kimondotta, hogy az állományba az 1920. évi mérlegben szereplő pénztári elismervényeket is bele kell számitani (105,1922, Adó 5., 67. és 3013/1922, Adó 7., 107.1. Kimondotta továbbá a biróság, hogy az államadóssági czimletekkel való fizetés kedvezményes leltételeinek fenforgását a kivető hatóság hivatalból köteles vizsgálni, ha a vállalat az adatokat nem is szolgáltatta be (Y29/1922, P. T. 7., 97.). A törvény 18. §-a kimondja, hogy ha a kincstár a váltságrészvényeket értékesíteni kivánja, azokat köteles felkínálni a váltságrészvényeket szolgáltató társaságnak, a melyet ezen részvényekre elővásárlási jog illet meg. Az Országos Pénzügyi Tanács megállapította, hogy ez a kedvezmény nem vonatkozik a váltságrészvények alapján a társaság uj részvényeire gyakorolható elővételi jogokra, a melyek a váltságköteles részvénytársaság megkinálása nélkül is másra átruházhatók (Adó 5., 70.). Ezt a kérdést azóta a pénzügyminiszter ezen álláspontnak megfelelően rendeletileg is szabályozta. Érdekes elvi jelentőségű határozatot hozott az Országos Pénzügyi Tanács a törvény 20. § 4. bekezdése alá eső külföldi ü\letteleppel bíró társaságok vagyonváltságára vonatkozólag. Az idézett törvényhely szerint a külföldön is üzletteleppel biró társaságok kérhetik, hogy vagyonváltságuk csupán a belföldön