Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 9-10. szám

2Ó8 D? SCHUSTER RUDOLF ügydöntő, mert először semmiféle akadálya sincs annak, hogy a felek az utalvány jelzett alakjában bonyolítsák le az ügyletet, másodszor pedig, ha a felek más alakban, azaz más sorrendet követve bonyolitják le az ügyletet, akkor is utalvány forog fenn, mert ez lényegileg abból áll, hogy az utalványozó utasítja az utalványozottat, hogy harmadiknak — az utalványosnak fizessen (Nagy Ferencz, Keresk. Jog. 135. §.) és főjellemvonása az, hogy a meghitelezett, azaz az utalványom, saját nevében vehesse fel a szolgáltatást a banknál, a bank pedig teljesítse a szolgáltatást a meghitelező, azaz az utalványoz0' számlájára. Ezek a főelemei az utalványnak (ptkv.-jának biz. szöv. 1449. §.) és egyszersmind teljesen kimerítik az akkreditivában rejlő kellékeket is. Ez a jogi konstruktíó nézetem szerint teljesen megfelel az akkreditiva főczéljának, mely ugyanis abból áll, hogy a meghitelezett (eladó) közvetlen követelési jogot nyerjen a bankkal szemben és hogy a meghitelező ne vonhassa bármikor vissza a meghitelezést. És ezért teljesen hozzájárulok dr. Léderer ama kijelentéséhez, hogy ha az a czél el nem érhető, akkor «a meghitelezés teljesen értéktelen*. (L. dr. Léderer czikkét «a meghitelezés jogi konstruktiója», Jogtud. Közi. 1922. évi 18. sz. 142. old.) Azok, a kik az akkreditivában csak megbízást látnak, abban a tévedésben vannak, miszerint a vevő kötelességének teljesen megfelelt már azzal, hogy a banknak a megfelelő utasitást megadta. Ez azonban, nézetem szerint, nem elég, mert az is kötelessége a vevőnek, hogy megfelelő intézkedést tegyen abban az irányban, hogy a bank az eladót értesítse a meghagyás elfogadásáról. Erről való gondoskodás a meghitelezőnek azért kötelessége, mert ez az ügylet természetéből, czéljából és az alapügyletet kötő felek akaratából következik. Az emiitett értesítés lényeges, de magától érthető is, és igen helyesen mondja egy konkrét jogeset eldöntése alkalmával a német Reichsgericht, hogy csak az által az értesítés által nyeri az eladó az akkreditiva által elérendő kellő biztonságot, hogy