Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5. szám - Az izgatásról. 2.[r.]

142 Dí STAUD MIKLÓS tekintik és mint ilyet a szólás- vagy sajtószabadság visszaélésének minősitik. Ez a felfogás már többet zár magába, mint a gondolatnyilvánítás, mert magában foglalja a szavakkal kifejezett indulatvagy érzelemnyilvánitást is, de azért még mindig szük, mert a kifejezésnek nem egyetlen eszköze a kimondott vagy leirt szó. Izgató hatást megfelelő körülmények között, különösen indulatosságra hajló tömeggel szemben el lehet érni pl. zászlók, egyházi szertartási eszközök, közismert jelvények használatával, azoknak tisztetetben részesítésével vagy megbecstelenitésével, jelzésekkel, taglejtésekkel vagy egyéb szótalan, de suggestiv módon is. Sőt elképzelhető olyan eset, a melyben az izgatás egyáltalában nem is cselekvő, hanem nemleges magatartásban, nemtevésben áll. Ilyen esejt például, ha valamely eszménynyel, szertartással vagy személyivel szemben az összes jelenlevőktől föltétlenül bizonyos szokásos tiszteletnyilvánitást lehet elvárni, valamelyik tekintélyes vezető egyéniség ellenben, hogy szintén jelenlevő elv- vagy érzelmi társainak példát nyújtson, mozdulatlanul maradásával fejezi ki gyűlöletét vagy megvetését a többiek tiszteletének tárgyával szemben. Természetes, hogy az efféle kisebb eszközöket használó egyén hatásának föltétele többnyire a prestige is. Az izgatásnak a szóbelitől eltérő ezek a változatai talán iskolaszerüeknek tűnhetnek föl, de kétségtelenül mégis csak az izgatás keretébe esnek, és ha minden meghatározásnak szabatosságra kell törekednie, az izgatás meghatározásának teljessége szempontjából figyelmen kivül szintén aligha hagyhatók. Egyébként nem is tekinthetők ezek az . r izgatási módozatok pusztán képzeleti alakzatoknak, hanem az életiben is tényleg előforduló jelenségek, a melyeknek komoly jelentőségük is lehet. Komoly jelentőséget tulajdonít azoknak kihágási . büntető törvénykönyvünk is, mert pl. 36. §-ában büntetéssel sújtja az olyan egyént, «a ki olyan zászlót, czimert vagy jelvényt tüz ki, vagy nyilvánosan használ, árul vagy másként terjeszt, a melynek kitűzése vagy használata azon okból, mert azok az állam és törvényes intézményei iránti ellenséges irányzatok jelzéséül szolgálnak, miniszteri rendelet által tiltva van.» Számot vet az ilyen izgatási.