Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 1-2. szám
HUSZ ESZTENDŐ. hasábjain. így a régibb évfolyamok kiváló figyelmet szenteltek a Büntető novellának, a polgári törvénykönyv tervezetének, a sajtójognak (I. évf. 1915., II. évfolyam 1.). Az ioi<$-iki évfolyam a Polgári Perrendtartás jegyében zajlik le. Mellette a háború joga dominál, mint a mely akkor élte meg kialakulásának első vajúdásait. Az 1918-iki forradalom túlzó eszméivel szemben a mérséklő és a jogfolytonosságot hangsúlyozó tényezők egyik legelőkelőbbje volt, a mely teljes melegséggel karolt fel minden társadalmi reformeszmét, de ridegen elutasította magától a felforgató törekvéseket. A tanácsköztársaság mindent megkísérelt, hogy ezt az előkelő folyóiratot a kommunizmus eszméinek terjesztése számára megnyerje, azonban a Jogállam nem akarván ezeknek az eszméknek szolgálatába szegődni, habár a diktatúra vezetősége a folyóirat megjelenését megengedte, a tanácsköztársaság egész tartama alatt beszüntette megjelenését. A legközelebbi füzet 1919 októberében jelenik meg, élén egy gyászjelentéssel: Edvi Illés Károlynak 1919 április 6-án bekövetkezett haláláról. De a súlyos veszteség, a mely egyik megalapítójának és szellemi vezérének elhunytával érte, nem lankasztotta a lelkes csapat munkakedvét és önbizalmát. Azóta is a regeneráczió nehéz munkájában veszi ki becsülettel a részét: tudatos következetességgel távol tartotta magát az önmarczangoló gyűlölködés amaz orgiáitól, a melyeknek az utolsó gyászos évek során szomorú tanúi voltunk és a hazafias kétségbeesés napjaiban is megőrizte a magyar jövőben való hitet és azt a meggyőződést, hogy ez a jövő is csak a jogállam aegise alatt lehetséges, a melynek hitvallása az, hogy az állami organizmus czélja a jogegyenlőség 'megvalósítása és mindenki jogának biztosítása. Fennen hirdeti, hogy a jog nem eszköz a hatalom biztosítására, hanem lelkiismerete a hatalomnak, a mely «tul sip-dobon, riadó kürtön át» hallatja intő szavát a joggal való minden visszaélés ellen. Nem is féltem én a Jogállam-oi, a mikor ifjúkora leteltével a férfikorba lép. Az ideálok, a melyekért küzd és a fegyverzet, a melylyel a harczot vivja, egyaránt hatalmasabbak min1* \