Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1921. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. aranyban, akként értelmezendő, hogy ezzel a felek a számolási értéket határozták meg, de nem állapodtak meg abban, hogy alperes természetben arany frankokat tartozik fizetni (Curia IV. 1968/1921. K. J. 19—-20., 93.). Kérdésessé vált, vájjon a jelzálog telekkönyvi bejegyzésének külföldi értékben kifejezett pénzkövetelés erejéig helye van-e vagy nem. Igenlőleg döntötte el ezt a kérdést a 23. jogegységi határodat, utalással a telekkönyvi rendelet 23. §-ára és az 1899. évi XXVI. t.-cz.-re. A K. T. 326. §-ának szabálya természetesen nem érinti a ielek szerződési szabadságát és igy ettől eltérőleg a felek szabadon határozhatják meg azt a pénznemet, a melyben a fizetés teljesitendő s ennélfogva, a miként valamely külföldi pénznemben való fizetés kikötésével a belföldön forgalomban levő pénzzel való fizetést teljesen kizárhatják, ugy abban is joghatályosan megállapodhatnak, hogy a nagyobb összegről szóló hazai pénzjegyekkel való fizetés, az ilyen pénzjegyek felváltásának nehézségére és költségességére való tekintettel a hitelező érdekében kizárassék, vagy a mennyiben az adós mégis ily nagyobb pénzjegyekkel fizetne, a szokásos váltási dij a hitelezőnek megtéríttessék (C. IV. 15091921. K. J. 21—22., 107.). Ezért joghatályos azon kikötés is, hogy a mennyiben az áruátvételkor az osztrák-magyar bank 1000 koronás bankjegyeivel nem fizettetnék, eladó a vételtől elállhat (Curia IV. 2639/1920. K. J. 1 — 2., 3.). Külön csoportba tartoznak azok a valutaperek, a melyek a szomszéd, u. n. successiós államok lakosaival szemben felmerültek. Itt bíróságaink egyelőre arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a békeszerződés még nem lépett hatályba és igy az erre való hivatkozás még időelőtti. Igy a Curia szerint, bár a pénzszolgáltatás helye (Kassa) időközben cseh megszállás alá került s ott ez idő szerint cseh valuta áll fenn, a K. J. 326. §-ának vonatkozó rendelkezése oly esetben, midőn az ügylet még a cseh megszállás előtt mindkét részről magyar honos felek között keletkezett, nem alkalmazható, mivel a íelek szándéka az ügylet létrejöttekor másra, mint osztrák-magyar koronaértékben való fizetésre nem irányulhatott (C. VII. 3542/1920. K. J. 3—4., 2 1.). A trianoni békeszerződés törvényerőre emelkedése előtt, a 231. czikk, mely szerint a cseh-szlovák hitelezők követeléseinek átszámitási árfolyamát a jóvátételi bizottság fogja megállapítani, nálunk nem irányadó (C. IV. 1095/192 1. K. J. 9—10., 53.). Az idézett Ítéletek hozatalakor — 1921 július 26-ika előtt, — a Curia még a trianoni békeszerződésre való hivatkozást időelőttinek tekinthette, a békeszerződés hatálybaléptével azonban ez az álláspont nem igen lesz Jogállam. XXI. évf. 3—4. f. 8