Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)
1921 / 2. szám - Nemzeti királyság
D? EGYED ISTVÁN idegen állam uralkodói állását. Ezt a közóhajt minden esetre törvényi szabályozás tárgyává kellene tenni. Az országgyűlés határozatát ebben a kérdésben alkotmányunk szellemének megfelelően minden külön formaság nélkül hozná meg. Hogy az idegen korona elfogadása mennyiben esik a népszövetségi tanács , ellenőrzése alá, azt a trianoni békeszerződés már idézett 78. §-a alapján kell megítélni. Az országgyűlés hozzájárulása nélkül idegen uralkodói állást elfogadó király magyar királyi méltóságát, a magyar királyi család ilyen tagja pedig a királyi méltóságra való igényét leszármazóik utódlási jogával elvesztenék. Ha ily körülmények közt a magyar trónra nem maradna igényjogosult, a szabad királyválasztás joga érvényesülne. / A magyar királyi méltóság szempontjából természetesen nem tekinthető idegen államnak a szent korona bármely országa. Ezeknek visszaszerzésére a király a koronázáskor külön esküt tesz (1917:111. t.-ci.) és igy a visszaszerzés semmi esetre sem tiltott cselekedet, hanem ép a szent korona országainak jogi egységét helyreállitani és a területileg megcsonkult királyi hatalmat teljessé tenni hivatott. A visszaszerzett országrész tekintetében azonban természetesen az országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lesz intézkedés tehető, minthogy alkotmányunk szerint minden területi változás törvény rendelkezése alá tartozik. A volt '1826. évii portugál alkotmány 89. §-a kifejezetten kizárja a külföldi honosokat a királyi méltóságból. Más országokban ily kifejezett rendelkezés nincs, de azt viszont megkívánják, hogy a trónra lépő uralkodó és az uralkodó család tagjai a külföldi közjogi kapcsolatokat megszakitsák és különösen ne álljanak idegen uralkodóhá; há\i vagy családi hatalma alatt. Ez a magyar alkotmányba is felveendő rendelkezés a mi szempontunkból kettőt jelentene. Egyrészt, hogy a mennyiben idegen uralkodóház tagjára jutna a magyar trón, az a trónralépéssel megszűnik az illető idegen uralkodócsalád tagja maradni ; másrészt, hogy a mennyiben a magyar királyi család