Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Nemzeti királyság

NEMZETI KIRÁLYSÁG. tagja örökbefogadás, házasság stb. által idegen uralkodó család tagjává válna, ezzel megszűnik a magyar királyi család tagja lenni és trónöröklési jogát, illetve igényét utódaival együtt elveszti. Az uralkodó család tagjainak házasságai különben is a nemzet jövő sorsának alakulását sokszor nem kevéssé befolyásolják és igy politikai jelentőségűek. Ezért a legtöbb alkotmány igyekszik az országgyűlés vagy minisztériüm részére ezekre a házasságokra alkotmányos befolyást biztosítani. A király és a királyi család a nemzet legfőbb szolgája, ezért eljárásuk még sokszor szorosan családi ügyben is a legmegkötöttebb ; a nemzet érdeke a legfőbb jó és ennek a jónak kell alárendelniök minden cselekvésöket. Az uralkodó nem köthet házasságot az országgyűlés hozzájárulása nélkül Hollandiában | 18. §.). Az uralkodó család tagja nem léphet házasságra az uralkodó beleegyezése nélkül Angiiáhan (Royal Mariage Act 1772), Belgiumban 160. §.). Hollandiában (18. §.), Norvégiában (36. §.) stb. Ha a holland királynő az országgyűlés beleegyezése nélkül megy férjhez, a trónt elveszti. A trónra való örökösödési jogát elveszti a királyi család azon tagja, aki az uralkodó beleegyezése nélkül köt házasságot Belgiumban (60. §.), Norvégiában Í36. §.); Hollandiában csak a királyi engedély nélkül férjhez menő herczegnő veszti el a trónra való igényét, mig az engedély nélkül nősülő herczegnek csak leszármazói nem örökölhetnek. Csak a törvényes házasságból leszármazottak örökölhetnek Görögországban (45. §,), Romániában (82. §.), Szerbiában (6. §.) stb. is. Az 1906. évi orosz alkotmány 36. §-a külön kiemeli az egyenrangú házasságból való származást. Nálunk az 1723. évi II. t.-cz. 7. §-a teszi a trónöröklés előfeltételéül a törvényes leszármazást, egyébként azonban annak közelebbi meghatározása törvénykönyvünkben hiányzott. A Habsburgház házi törvényei szerint az uralkodóház tagja csak az uralkodóház fejének beleegyezésével köthet érvényes házasságot, de a