Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 10. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1921. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. 577 á gondolat, hogy a pénz elértéktelenedése következtében magasabb összegű pénzbüntetések kiszabása mutatkozván szüksé-. gesnek, a törvényes kereteknek az átváltoztatásnál való megtartása igazságtalanságokra vezet. E felfogásból kiindulva egy járásbíróság a kihágás miatt kiszabott ^o K pénzbüntetést behajthatatlanság esetére egy napi elzárásra rendelte átváltoztatni. A C. jogegységi tanácsa azonban ebben törvénysértést látott, és kimondotta, miszerint a pénz elértéktelenedése nem szolgálhat alapul arra, hogy a kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztésbüntetésre való átváltoztatásánál a biróság a törvény által megállapított keretektől eltérjen (B. J. T. LXXIII. 126. 1.). Hozzáteszi egyébként a C, hogy a mostani idők erkölcsi sülyedésének jelenségével csak összhangban állana és nem vezetne igazságtalanságra, ha az elitélt a meg nem fizetett pénzbüntetést nem egy, hanem három napi elzárással váltaná meg. Ennek a kérdésnek aktualitása azonban az 1921. évi XXVIII. t.-cz. megalkotása folytán megszűnt. 6j. §. A kísérletnek a befejezett bűncselekménytől való elhatárolása kérdésében nézetem szerint téves álláspontot foglal el a C. az A. V. 1. §. 4. pontjába ütköző árdrágító visszaélés tekintetében. A C. ugyanis abból indul ki, hogy e bűncselekmény csak a beszerzett áru eladásával nyer befejezést. A mikor tehát csupán a beszerzés történt meg, az eladás nem: a cselekmény nem befejezett árdrágító visszaélés, hanem csupán kísérlet (B. J. T. LXXIII. 84., 86. 1.). A mint azonban alább, a 69. és 70. §§-nál is ki lesz fejtve, az, A. V. 1. §. 4. pontja szerinti tényálladék eleme csupán az üzérkedés. Az üzérkedés pedig az áru eladása nélkül is megvalósítható, Ha oly egyén, ki nem kereskedő, továbbeladás czéljából nagy mennyiségű közszükségleti czikket vásárol össze: ez által meg nem engedett kereskedői tevékenységet fejt ki, s igy üzérkedik. A C. egyik ítéletében azzal érvel; miszerint az Á. V. 1. §• 4. pontjába ütköző vétség bevégzéséhez szükséges az is, hogy tettes a beszerzett közszükségleti czikk árát továbbeladással drágítsa (B. J. T. LXXIII. 89. 1.). A törvény azonban nem tartalmaz oly tényálladéki elemet, mely arra engedne következtetni, hogy a tényálladék eladás nélkül meg nem valósitható. A törvényes tényálladék a közsükségleti czikk eladását nem öleli fe\.r Igenis, az üzérkedésnek árdrágításra alkalmasnak keli lennie. Ámde erre adott viszonyok között a beszerzés is felette alkalmas lehet. Gondoljunk csak arra az esetre, ha valaki egy vidéken bizonyos közszükségleti czikkből'tojás, baromfi, zöldség)