Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 10. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1921. évben

37« BÍRÓI GYAKORLAT. nagyobb mennyiséget összevásárol. Mi sem lehet alkalmasabb az. árszínvonal emelésére, mint az ily tömeges beszerzés. Hisz éppen ez a megfontolás adott létet az 1916. évi IX. t.-cz. 1. §. 1. bekezdésének, mely már magát a beszerzést büntette. Ha tehát a beszerzés is megvalósítja az üzérkedés fogalmát, másrészt pedig a közszükségleti czikk beszerzése is alkalmas lehet az árak emelkedésének előidézésére: akkor nincsen törvényes alapja ennék a felfogásnak, mely az A. V. 1. §. 4. bekezdése szerinti tényálladék befejezéséhez az eladást is megkívánja. Szó fér ama döntéshez1 is, mely szerint az A. V. 1. §. 0. pontja szerinti árucsempészetet megvalósitja, ki az országból való kivitel czéljából aranyat szerez be B. J.' T. LXXII. 1^2.1. Helyesen veti fel a kérdést Isaák Gyula, hogy a beszerzéssel meg van-e kezdve a véghezvitel. Mindenesetre vitatható, hogy a tevékenység nem tartozik-e az előkészület körébe. A közérdek ^hathatósabb védelme szempontjából azonban a határozatot csak helyeselni lehet. Helyesen mondotta ki a C, hogy az A. V. 1. §. 3. bekezdésébe ütköző munkabéruzsora megvalósul az aránytalanul magas ellenszolgáltatás követelésével. Nem lehet tehát befejezett bűncselekmény helyett kísérletet megállapítani azon az alapon, hogy a munkaadó az ajánlatot nem fogadta el, s igy a követelt összeget ki nem fizette (fi. J. T. LXXIII. 128.). AC. egy határozata azzal a kérdéssel foglalkozik,^ hogy rablás kísérletével kapcsolatos súlyos testi sértés esetén megvalósul-e a B. T. K. 349. §. 2. pontja szerinti deliktum komplexum kísérlete, s ezzel felveti a deliktum komplexum kísérletének problémáját. A kérdés különösen azért érdemel megvitatást, mert Angyal Pál tankönyvének legújabb kiadásában (I. 256. l.i azt tanítja, hogy a deliktum komplexumnak kisérlete nincs. Angval e tétel igazolására a C. gyakorlatára is hivatkozik. Ámde a curiai határozatból, melyet itt felhív (B. J. T. LV. 7. 1. ) egyáltalában nem lehet a szóban forgó elvi álláspontra következtetni. Ebben az esetben ugyanis erőszakos nemi közösülés folytán beállott halálos eredmény esetében a B. T. K. 237. §-a szerinti befejezett deliktum komplexum nyert megállapítást. De miért? Mert a törvény nem tesz külömbséget a között, hogy a halálos eredmény befejezett avagy megkísérelt nemi közösülés folytán jött-e létre. És ez igy is van. Éppen ezért a B. T. K. 237. §-a e szempontból különleges elbírálás alá esik. Ha a gyakorlat e tényálladék tekintetében a jelzett álláspontra helyezkedik, ebből egyáltalában nem lehet azt a követ-