Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 10. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1921. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. 375 déki elem gyanánt határozza meg azt is, hogy a cselekmény az árdrágításra alkalmas legyen, míg a régi törvény szerint ez tényálladéki elem nem volt. Enyhébb törvény pedig az, mely oly tényálladéki elemet tartalmaz, a mely a tényálladék alá vonható esetek körét megszorítja (B. J. T. LXXIII. 8.). Ugyanezen felfogásból kiindulva a budapesti kir. ítélőtábla kimondotta, hogy az uj A. V. i. §. 5. pontja enyhébb törvény, mint az 1916. IX. t.-cz. 2. §-a, mert az utóbb hivatkozott törvény szerint, a büntetendő tényálladék már a közsziigségleti czikknek kellő indok nélkül való megsemmisítése által megvalósul; ellenben az uj törvény szerint ezenfelül kellék az is, hogy a megsemmisítés a közszükségleti czikk árának drágítása, vagy magas árának fentartása végett, nyerészkedési czélzattal történjen (B. J. T. LXXIII. 233. [.). Kimondotta továbbá, hogy az uj A. V. 1. §. 4. bekezdése enyhébb törvény, mint az 1916. évi IX. t.-cz. 1. §. 3. bekezdése, a mennyiben az uj törvény szerint tényálladéki elem ez is, hogy a közvetités aránytalan díjazásért történjen, mig a régi törvény ezt nem szabta meg a bűnösség kellékéül. (B. J. T. LXXIII. 160. 1.) Ezekhez a megállapításokhoz nem fér szó, feltéve, hogy a konkrét esetre vonatkoztatva is az a törvény jelentkezik enyhébbnek, mely a tényálladéki elemek kiterjesztése által a törvény alá vonható esetek körét megszoritja. Nem fér szó, a C. ama kijelentéséhez sem, hogy a B. T. K. 2. §-a csak az anyagi jogi törvényekre vonatkozik; az alaki jogszabályokra nem (B. J. T. LXXIII. 231.). jS. §. A pénzbüntetésnek szabadságvesztésbüntetésre való átváltoztatása tekintetében a B. T. K. azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az átváltoztatásnál két koronától husz koronáig terjedő összeg helyett egy nap számítandó. E rendelkezés helyénvaló lehetett a B. T. K. 26. §-ában foglalt ama rendelkezés mellett, mely szerint a kiszabható pénzbüntetés maximuma 8000 koronát tett ki. Az ujabb törvények azonban a kiszabható pénzbüntetés maximumát hasonlíthatatlanul nagyobb összegben állapítják meg. így az A. V. szerint a pénzbüntetés maximuma bűntett esetében 500.000 K, vétség esetében 1 00.000 K.. Minthogy pedig az A. V. nem érintette a B. T. K. 53. §-ának fenti rendelkezését, másrészt pedig a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztésbüntetés maximumát vétség esetében egy, bűntett esetében két évben állapitotta meg (A. V. 5. §. 2. bek.): a biróságok a pénzbüntetés átváltoztatásánál nehéz probléma elé kerültek. Minthogy ugyanis a törvény értelmében, az átváltoztatásnál egy napra