Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Az 1919-20 év perjogi gyakorlata. [2. r.]

AZ 1919—20. ÉV PERJOGI GYAKORLATA. Irta: Dr. KOVÁCS MARCZEL. II. Bíróságok (Pp. 1—69. §-ai). (Második közlemény.*) A Pp. 1. § 2. a) pontja szempontjából a nagyobb részben nyomtatott tartalmú kötlevél is «idegen kézzel irt» okirat fogalma alá esik. A 317. § ut. bek. szerint azonban nem elég a czégtulajdonos, illetve a czégtagok névaláírása, hanem szükséges, hogy maga a c^ég írassék alá, ugy, a mint az bejegyeztetett és a mint azt a kereskedő maga használja (Bp. Tsz. 39,399/1918). A mikor az apa az ingatlanok haszonélvezeti jogát egy lakrész használatának fentartása mellett és oly terménybeli szolgáltatások fejében ruházta át fiára, a melyeket ez az átruházott haszonélvezetből tartozik és tud teljesiteni, akkor nem haszonbérleti szerződés, hanem ajándékozásnak tekintendő vagyonátruházás esete forog fenn és igy a kereset nem esik a Pp. 1. § 2. b) pontja alá (C. I. 1390/1919). Habár a felperes az alperes kövezőmesternél mint kövezőfőpallér meghatározott fizetés mellett volt alkalmazva, a kereset mégsem esik a Pp. 1. § 2. e) pontja alá: ha a peres felek mint társak voltak a czégjegyzékbe bevezetve, a felperes vagyonbetéttel is járult az üzlethez, neki a megállapodás szerint az évi nyereségből (bár nem egyúttal a veszteségből is) részesednie kellett és a kereset egyedül a vagyonillet őség kiadására irányul ;Bp. 6270/1918). Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az ideiglenes nőtartás megítélése a járásbiróság, avagy a házassági per birósá* Előző közleményt I. Jogállam XIX. évi. 545. 1.