Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 10. szám - A büntethetőség anyagi és eljárásjogi feltételeinek szerkezete

D? HACKER ERVIN és mig a beszámítást kizáró okok észlelésénél is a köz­vetlenség alól annyiban van csekély kivétel, hogy a bíróságok rendszerint szakértők észleleteire, megállapításaira és vélemé­nyére van ráutalva, bár ezek véleménye a biróságok kezét nem köti meg, addig az összes többi büntethetőségi feltételeknél a köz­vetlen bizonyitásfelvétel elve teljes megóvásra és elfogadásra talál. 3. Az eljárások egyes szakaiban való eltérő hatásuk tekin­tetében szembeötlő különbségeket találunk a nyomozásnál, és különösen a büntető eljárás közbenső szakában. A nyomozásnál egyedül a büntetőigény érvényesítésének perjogi feltételei gyakorolnak hatást; egyedül ezek hiánya ese­tén szüntetendő meg a nyomozás; ellenben az összes anyagi jogi feltételek a nyomozás menetére semmiféle befolyást sem gyakorolnak, és a szűkebb értelemben vett eljárásjogi feltéte­lek is rendszerint hatás nélkül vannak a nyomozás menetére. 4. Már sokkal nagyobb és eltérőbb a hatás az eljárás közbenső szakában, különösen a vádtanács előtti határozathoza­tal alkalmával. így a vádtanács előtti eljárás során a másodlagos büntet­hetőségi feltételek hatása az, hogy a mennyiben konstitutív ha­tósági megállapításokra irányulnak, ugy ha feníorgásuk iránt még kétség merülhet fel, ennek eldöntéséig a vádtanács az eljárást, felfüggeszti. Figyelembevételre találnak továbbá a vádtanács előtti el­járásban és az eljárás megszüntetését idézik elő a beszámítást kizáró okok (de lege ferenda igy kellene ennek lennie az ösz­szesek tekintetében 1, a büntethetőségi igény keletkezését kizáró általános okok, a büntethetőséget megszüntető általános okok, a büntető igény érvényesítésének perjogi feltételei, végül a szű­kebb értelemben vett büntetőeljárásjogi feltételek; utóbbiak rendszerint azonban csak az esetben, ha az eljárás folytatha­tása érdekében való reparálásuk utólag már nem foghat helyt.

Next

/
Thumbnails
Contents