Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 10. szám - A büntethetőség anyagi és eljárásjogi feltételeinek szerkezete

A BÜNTETHETŐSÉG FELTÉTELEINEK SZERKEZETE. 3^9 A BÜNTETHETŐSÉG ANYAGI ÉS ELJÁRÁSJOGI FELTÉTELEINEK SZERKEZETE. Irta: Dr. HACKER ERVIN. Befejező közlemény.*) C) Gyakorlati következtetéseink harmadik csoportjában a büntethetőség anyagi és eljárásjogi feltételeivel kapcsolatos eljárásjogi konzekvencziákkal foglalkozunk. Ezek bemutatása végett végig kell haladnunk a büntetőeljárásjog materiáján! 1. A mai modern büntetőeljárásjogok egyik alapelve: a hivatalból való eljárás szempontjából észlelhetünk mindenekelőtt egy kis különbséget a büntethetőségi feltételek tekintetében. Mig a szűkebb értelemben vett büntetetőeljárásjogi felté­telek egy része csak a felek kérelmére, felszólalására talál méltatást és figyelembevételt a büntető perben, addig a többi büntethetőségi feltételek: ugy az összes anyagi jogi természe­tűek, valamint a büntető igény érvényesítésének perjogi felté­telei kivétel nélkül ugy az Ítélethozatalnál, valamint a perorvos­lati eljárásban is figyelembevételt hivatalból, a feleknek reájuk irányuló felszólalása nélkül találnak. 2. A büntető perjog alapelveinek materiájában egy másik állomásunk a közvetlenség és az idegen eljárási eredmények figyelembevételére vonatkozó tannál van. Mig a másodlagos büntethetőségi feltételek, a mennyiben nem események, hanem konstitutív hatósági megállapítások, — idegen eljárások eredményeit képezik; és mig a büntethetőségi igény keletkezését kizáró általános okok is hasonlóan más ke­retekben leszögezett eredmények és megállapítások; szóval míg a feltételek ezen két csoportjánál a közvetlenségnek elve a büntetőperben áttörést szenved és idegen eljárások eredményei találnak figyelembevételt és kötelező erővel bírnak a büntető bíróságokkal szemben; * EIŐ26 közleményeket I. Jof-'állam XX. évi". 256., 29K. és 528. I.

Next

/
Thumbnails
Contents