Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - Francia törvény az ellenséges állampolgárok javainak likvidálásáról

AZ ELLENSÉGES ÁLLAMPOLGÁROK JAVAINAK LIKVIDÁLÁSA. 69 a rendelet az eljárásra bocsátott személyek körét meghatározza, egyszerűen kizárva abból a Francziaországgal hadat viselt álla­mok polgárait. A végrehajtási rendelet c-ik czikkének 2-ik be­kezdése ugyanis a zárlat megszüntetésére irányuló kérelem elő­terjesztését megengedi' minden érdekeltnek, abból «csak» a volt ellenséges államok polgárait zárva ki. Kivételt tesz a rendelet az osztrák békeszerződés 249-ik czikkének b) pont 3-ik bekez­dése értelmében, illetve a német szerződés 297-ik czikkének meg­felelő rendelkezéséhez hiven (v. ö. magyar békejavaslat 2 3 2. czikké­nek I. ci) pont, 3. bekezdése) a Francziaországgal hadat viselt államok ama polgárai vonatkozólag, a kik a békeszerződések értelmében a szövetséges és társult államok valamelyikének állampolgárságát megszerzik s különös kivételképen («a titre exceptionnel») az eljárásra illetékes törvényszék tanácsülésben hozott határozata alapján annak a volt ellenséges állampolgár­nak, a ki a hadiállapot egész tartama alatt nem hagyta el Franczia­ország területét, a Francziaországban való állandó tartózkodásra továbbra is engedélyt nyert és igazolni tudja a franczia állam­hoz való közismert ragaszkodását («attachement notoire á la Francé»). A fentebb ismertetett, bennünket elsősorban érdeklő ren­delkezéseket kiegészítik bizonyos intézkedések a felszámolt vál­lalatok franczia állampolgárság, alkalmazottainak, valamint a fel­számolt vállalatok elrekvirált helyiségeibe betelepitett menekül­teknek a védelmére, nem különben bizonyos inkább ügyviteli természetű szabályok, melyekre nem tartjuk szükségesnek ki­terjeszkedni. Mint e futólagos ismertetésből is látszik, a vagyonlikvidá­lások szomorú intézkedésének végrehajtásától nem igen várhat­juk az intézkedésben rejlő nagy méltánytalanság enyhítését, az megmarad annak, a mi: egy a nemzetközi jogban eddigelé ismeretlen belenyúlásának az ellenséges állampolgárok magán­jogaiba. A gyűlölet szellemétől jogérzetükből kivetkőztetett franczia jogászok hivek maradtak önmagukhoz és feladatukhoz; nem

Next

/
Thumbnails
Contents