Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1920 / 2. szám - Francia törvény az ellenséges állampolgárok javainak likvidálásáról
óó D? SEBESTYÉN PÁL rozmányaira, hanem belekapcsolódva egy a franczia jogrendszerben már élő intézménybe, likvidálhatónak mond ki minden olyan ellenséges tulajdont, a mely a fennálló jogszabályok értelmében vagy máris vagyonzárlat alatt áll, vagy pedig a törvény hatálybalépése után kerül hasonló felügyeleti vagy zárlati intézkedés alá. Gyakorlati különbséget ez természetesen a békeszerződések vonatkozó rendszabályainak tág szövegezése folytán nem fog előidézni. Obligatóriusan a likvidálás nincsen kimondva; ellenkezően a törvény a felszámolás elrendelése körül az eljárásra illetékes hatóságok diszkrécziójának tág teret nyújt. Ebből kiindulva felmerülhet a kérdés, hogy vájjon a franczia kormány fog-e minden esetben élni törvényadta jogával, vagy pedig remélhetjük, hogy egyes esetekben eltekint a tárgyalt jogszabályok merev alkalmazásától ? A felvetett kérdésre adandó választ illetőleg nem szabad magunkat túlságos optimizmusban ringatnunk. A fiskus általában igen ritkán könyörületes, s különösen kevés okunk van feltételezni, hogy a franczia fiskus mai állapotában ellágyulásokra hajlandó volna. Remélhetjük azonban (s ez internáltjaink érdekében lenne fontos), hogy a franczia kormány nem fog élni likvidálási jogával a személyes használatra szánt csekélyebb értékű ingóságokra vonatkozólag. Ily irányban határozott kijelentést is tett a békekonferenczia az osztrák békedelegáczióhoz intézett szeptember 2-iki jegyzékében, s hasonló eredményre enged következtetni a végrehajtási rendeletnek 10 jk czikke, a mely nemcsak a felszámolás, hanem a megelőző felügyeleti és zárlati intézkedések költségeit is a felszámolás alá kerülő vagyon aktíváiból rendeli fedezendőknek. Ennélfogva remélhető, hogy a felszámolás nem fog keresztülvitetni azokban az esetekben, a hol a költségek az aktívák értékét felülhaladnák. Az eljárás módozatait illetőleg felemlithetjük a következőket: A felszámolást az államügyész indítványára a zárlat foganatosítására illetékes törvényszék elnöke, mint egyesbiró, végzéssel rendeli el.