Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A Magyar Népköztársaság alkotmánya

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. ?1 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Irta: Dr. BENÁRD EMIL. I. A Magyar Népköztársaság születésének napján, november hó 16-án hozott néphatározatban alkotmányjogunknak uj forrása nyilt meg. Ez a plebiscitum nem egyénenkénti népszavazás utján jött ugyan létre, de azért nem kétséges, hogy azt — bár a forradalmi időknek megfelelő kötetlenebb alakban — maga a nép szavazta meg. A nemzeti tanácsnak a kupolacsarnokban tartott ünnepélyes ülése erre az alkalomra nemzetgyűléssé bővült. Résztvettek azon az ország egész népének küldöttjei, mintegy szavazathozói azokban a nagy alkotmányjogi kérdésekben, a melyeket a nemzeti tanács az egész országhoz intézve felvetett. Ilyen előzmények után a nemzeti tanács joggal mondhatta, hogy határozatát a nép akaratából hozta, a határozatot jogosan nevezhette néphatározatnak. A határozat néphatározati hitelét megpecsételte az országház elé vonult sok ezernyi nép, a mely a határozat kihirdetését viharos helyesléssel vette tudomásul. A népszavazás ellenpróbája, hogy országszerte nem emelkedett hang, a mely a határozatot ellenezte vagy ellene tiltakozott volna. De kicsinyesség lenne a határozat erejét formális okokkal támogatni. A nemzet sorsának végső kérdéseiről volt szó, a melyekben az amorph népakarat elemi erővel tört érvényesülésre. A világtestek is alaktalan ködök sűrűsödéséből alakulnak, a föld arczát le nem nyűgözhető erők vulkanikus kitörése változtatja meg. A néphatározat IV.^ czikke a népkormányt öt garancziális, alaptörvény jellegű néptörvénynek alkotására utasitja. Néhány szóval, vagy csak egy jelzővel előre megszabja e néptörvények általános vezérelvét is. Ekkép ideiglenes alkotmányunknak további jogforrása áll elő: a néphatározat utasításából alkotott s annak