Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - Szociális jogrend és egyéni jog

SZOCZIÁL1S JOGREND ÉS EGYÉNI JOG. 57 hoz alkalmazkodás bizva van, meg is tudnak tartani. Nem jelenti ez a külföldi törvényhozás tanulmányozásának kirekesztését, csak azt, hogy valamely jogszabályt ne tartsunk pusztán azért jónak, mert azt már külföldön életbeléptették. A jog lehető szoczializálása legyen a tendenczia. Minden államban jöhetnek létre jó jogszabályok, a melyek az ottani viszonyok figyelembevételével életben maradhatnak, mert az egész társadalmi berendezkedésben és fegyelmezettségben meg vannak garancziáik: ily jogszabályok szolgai átültetése egy más államba a nélkül, hogy a jog élő garancziáit ugyanitt figyelemre méltatnók, csak játék és pedig veszedelmes játék, mert alkalmas arra, hogy szakadást idézzen elő az irott és az élő jog között. E mellett gyengíti az ily eljárás az államnak a néppel való egybeforrását, gyengíti az állami hatalom szuggesztív erejét, szembeállítja a polgárt az állammal. Egyrészről tehát lehetetlen tartósan olyan szabályokat léptetni életbe, a melyek figyelmen kivül hagyják a külföldi jogokban érvényesülő tendencziákat, másrészt nem szabad olyan jogszabályokat alkotni, a melyeknek nincsenek meg a garancziái azokban, a kik azt alkalmazzák. Itt nem a birót értjük, a kit a jogszabályok alkalmazására hivatása kötelez, hanem azokat, a kik az állam által alkotott jogszabályokat a mindennapi életben saját akaratuk korlátozásával fenntartják. Ezek azok az általános elvek, a melyek engem az igazságszolgáltatás újjászervezésénél és a törvények előkészítésénél vezetni fognak. SZOCZIÁLIS JOGREND ÉS EGYÉNI JOG. Irta: Dr. BAUMGARTEN NÁNDOR. 1. A történeti fejlődés hullámvonalában az állam rendelkezési joga polgárai felett és az azokat megillető egyéni jogok köre folytonosan változik. A primitív társadalmakban az egyé-