Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám

42 DF BÁRÓ WLASSICS GYULA tárgyává tétessék, nehogy ez a vélemény elcsavarásokkal, félremagyarázásokkal egy háborúra uszitó mozgalom prédájává legyen. C) A népek szövetségének jellege és a magyar területi integritás. Fejtegetéseim során többször kiemeltem, hogy ha a nemzetközi jog jövő képét magunk elé akarjuk állítani, ugy annak a képnek központjában a népek szövetsége áll. Megalakul-e és mily tartalommal7 fog birni a népek általános szövetsége, azt ma, mikor a meglepő események egymást kergetik, biztosan megállapítani bajos. Egy bizonyos, hogy csak oly népszövetség alakulhat, mely az államok souverainitását, egyenjogúságát megőrzi, melynek tartalma nem politikai, de nemzetközi jogi rendezés. Semmiféle supersouverainitás, az államok fölött álló és az államok souverain önállóságát aláásó felső állami szervezet nem lehet a népek ligájának tartalma. A népek ligájának legfőbb alapelve csak az lehet, hogy annak csakis azok az államok lehetnek tagjai, melyek a tartós békét komolyan és minden erre vezető eszközzel fenntartani kívánják és azzal a kötelezettséggel lépnek be, hogy szükség esetén a nemzetközi jog tiszteletben tartásának kényszer utján a cooperatio és szolidaritás alapján érvényt szereznek. Ennek a formulának tehát főelve az, hogy a liga államai a nemzetközi eljárásnak minden nemzetközi vitás kérdéseikben alávetik magukat. Ez nem a souverainitás feladása, de a souverain állam saját elhatározása. Köthetők lesznek-e már most világegyezmények és mily czéilal, mindez a békekötés méltányosságától függ. Ha a békekötés megértő, igazságos lesz, ugy a népek szövetsége sikerének nincs semmi akadálya. Ha azonban a békekötés a legyőzöttekre nézve csak a lealázás, az indokolatlan területcsonkitás áldozatával kerül ki, ha egyoldalú imperialisztikus törekvések, más államokat elnyomó hatalmi tultengé-