Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám

20 Dí BÁRÓ WLASSICS GYULA nemzetközi biráskodás), melyből közvetlen források feldolgozásával szabatos képet nyer az olvasó, a nemzetközi biráskodás alapvető tételeiről, jelentőségéről, a nemzetközi biráskodás alapjairól, szervezetéről és jövőjéről, a nemzetközi biráskodás elhatárolásáról, az obligatorium kérdéséről, melynél igen természetesen kiterjeszkedik a feltételesen és feltétlenül kötelező nemzetközi biráskodásra is. IV- A szerződések és különösen a Bryan-szerződések. E sorok czélja szempontjából, mely előttem a ma felmerült kérdésekre világosságot vető előzményeket jelöli ki, lehető röviden foglalkoznom kell a két-két állam közt létrejött választott bírósági egyezményekkel is. Ezek becsesek a jövő munkájában megoldandó obligatorium szempontjából. Az egyezmények túlnyomó részben az obligatoriumot jogi természetű kérdésekre, nemzetközi szerződések értelmezésére szoritják a becsület, az életbevágó érdekek, a függetlenség és esetleg harmadik állam érdekeinek fenntartását tartalmazó záradékok mellett. A hágai békeértekezleten sürün hangzott ugyan fel a nemzetközi biráskodás alá feltétlenül tartozó ügyek felsorolásának szükségessége, de az egyezményekben ez nem tudott megvalósulni. Főleg azokra a szerződésekre utalok, melyek a tartós béke jogállapotának kimunkálása szempontjából minket leginkább érdekelhetnek. Ezek azok a szerződések, melyek a kötelező bíráskodást kivétel nélkül minden ügyre kiterjesztik. Az olasz-argentiniai volt az első, ezt még a hágai békeértekezletek előtt kötötték, de ez nincs ratifikálva. Fontosabb ennél kétségtelenül a dánhollandi szerződés (1904. febr. 12). Ennek értelmében a biráskodás kiterjed minden ügyre, ha az diplomácziai uton nem volt elintézhető. Nehogy tul tágan magyarázzák ezt a szerződést, a harmadik czikkben kimondták, hogy nem vonatkozik ez az egyik állam polgárai és a másik között támadt, és bel-