Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám

ADALÉKOK A TARTÓS JOGBÉKE INTÉZMÉNYEIHEZ. földi biráskodás alá tartozó ügyekre. Ilyen szerződés még az 191 5-iki olasz-dán egyezmény is. Ilyen az olasz-holland egyezmény. Megemlítem annál is inkább az 1903. október 14-iki Francziaország és Nagy-Brittania között kötött szerződést, melyet mintaegyezménynek tekintettek, mert egészen ezt az egyezményt követtük az 1906. február 13-án Portugáliával, Eszakamerikai Egyesült-Államokkal (1909. január 15.), NagyBrittaniával (1910 július 16.), a Brazíliai Egyesült-Államokkal (1910 október 14.), Svajczczal (1913 szeptember 2.) kötött egyezményekben. * Az obligatoriumra vonatkozó egyezmények között vannak olyanok, melyek csak az egyenként felsorolt ügyekben mondják ki a kötelező biráskodást. Ilyenek többnyire Oroszország szerződései. (Belgiummal, Olaszországgal, Spanyolországgal.) Vannak olyan szerződések is, melyek nem emiitik azt, hogy csak jogi természetű kérdésekre szorítkozik az obligatorium. De azért a legnagyobb rész nem hagyja el a becsület stb. ismert korlátozó záradékot. Ismét vannak oly szerződések ís, melyek meghatározzák az eseteket — melyek semmi körülmények között sem érthetők: a becsület, a függetlenséget érintő záradék alatt. Redslob idézett munkájában (315 — 330. lapok) helyes csoportosítást nyújt és minden clausula eltörlése mellett foglal állást. Igen tanulságos anyagot tartalmaznak az úgynevezett Bryanszerződések. Az amerikai békeszerződéseket Lange külön kis munkában összegyűjtve közli és értékes megjegyzésekkel kiséri. William Jennings Bryan 1913 — 1915-ig volt az északamerikai * Ezek az egyezmények három czikkből állanak. Az i-ső czikk kimondja, hogy a szerződés jogi természetű kérdésekre, nemzetközi egyezmények értelmezése vonatkozik és bíróságul a hágai bíróságot jelöli meg. A második czikk szerint a szerződő államok konkrét esetben választott bírósági szerződést (compromis special) kötnek, melyben az elbírálandó ügyet, a bíróság jogkörét, szervezetének részleteit és az eljárást meghatározzák. A harmadik czikk a szerzódésidő tartama megerősítésre és kicserélésre vonatkozó szokásos rendelkezés. A két-két állam között kötött egyezmények nem mind ilyenek.