Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám

[0 D? BÁRÓ WLASSIGS GYULA Kant, mint látjuk, a szabad államok szövetségét jelöli meg a nemzetközi jog alapjának. Kant eszméje ugyanaz, melyet Wilson hirdet. A szabad államok szövetsége az államok souverainitásának megőrzése mellett. A tizennyolczadik században még számcs tervvel találkozunk, melyek európai, keresztény vagy univerzális szervezetet ajánlanak. Alig kell mondanom, hogy az államszövetség gondolatát a tizenkilenczedik század irodalmában is számosan hirdették. Nippold «Die Gestaltung des Völkerrechts nach dem Kriege» czimfi igen értékes könyvében Kamarovszky gróf, Pasquelle Fiore, Mérignac, Dreyfuss, Descamps, Leone Lévy, Dudley Fidd, Laveleye Darby, Dumas, Schief, Schücking munkáit kitűnőknek találja. Alaposabbaknak mondja ezeket, mint a háborús irodalom termékeit, melyek nagy része a dilettantizmus jegyében áll. Az államok szövetségére vonatkozó háborús irodalom termékei közül igen figyelemreméltóknak tartom a belga Paul Ötlet munkáit. Egyikben «La fin de la guerre, Traité de paix générale basé sur une charte mondiale déclarant les droits de l'humanité et orgajiisant la Confédération des Etats» (1914), a szövetséges világállam tervét fejtegeti, egy másikban «Les problémes internationaux et la guerre» 1916, az egész nemzetközi jog uj reconstructióját hirdeti-. Beszél világtörvényről, melyet kongresszus és időszakonként ülésező parlament hozna. Tchéou-Wei kinai iró müvében («Essai sur l'organisation juridique de la Société internationale» 1917) az egész problémának nemcsak jelenlegi állása van ismertetve, de maga a szerző is javaslattal áll elő, melyet nézete szerint a harmadik hágai békeértekezletnek kellene megvalósítani. Tervezetében nemzetközi törvényhozást (pouvoir législatif international), birói hatalmat (pouvoir judiciaire international) és végrehajtó hatalmat (pouvoir exécutif international) ajánl. Erzberger nem rég megjelent müvében (Der Völkerbund. Der Weg zum Frieden) a népek szövetségének alkotmánytervezetét dolgozta ki (Tizen-