Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1919 / 1-2. szám
ADALÉKOK A TARTÓS JOGBÉKE INTÉZMÉNYEIHEZ. ötödik fejezetben 40 §-ból áll, melyek 7 fejezetre vannak osztva). Mindnyájan emlékezhetünk arra is, hogy a háború alatt sokszor fölmerült a «semleges államok szövetségei), melylyel a nemzetközi jog felbomlását akarták megmenteni. Lammascn is sokat foglalkozott ezzel a tervvel és főleg azért pártolta'az eszmét, mert ez alapköve lehetne az államok jogilag rendezett általános szövetségének. Nippold idézett munkájában különösen hangsúlyozta azt a nagy különbséget, mely az államok \szövetségének jogi és politikai conceptiója között van, «der Gedanke eines Bündnisses von Staaten, die Anwendung ^Jes völkerrechtlichen Verfahrens erzwingen wollen, alsó lediglich eine rechtliche Organisation erstreben mit dem zum Theil sehr weit angelegten grossen Projecten für einen politischen Weltstaatenbund an sich nicht identisch ist». Nem zárkózik el azonban ő sem az elől a gondolat elől, hogy a nemzetközi jogi rendezés minden lépése közeledést jelenthet a politikai irányhoz. II. A kérdések az interparlamentáris unióban. A föntebb kiemelt és megoldásra váró kérdések közül alig van egy is, melynek ne lenne alapos, sőt nagyon bő irodalma. Alig van egy is| melyet már előbb is előkelő testületek komoly tanácskozások tárgyává ne tettek volna. Különösen behatóan foglalkozott az «unión interparlamentaire» a ma újra napirendre került problémákkal. Az «Annuaire de l'union interparlamentaire* számos kötetének tartalma szól arról az értékes munkásságról, melyet az «unión» kifejtett. Lange «Les conditions d'une paix durable» Exposé des travaux de l'Union czimü füzetben (1917) könnyen áttekinthető képet nyújt az «unión» munkásságáról. A most felvetett és napirendre került kérdések érlelésében az «unión »-nak kétségkívül nagy érdemei vannak. Tevékenysége értékes eredménynyel járó uttörés volt az első és második hágai