Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - Kell-e katonai bíráskodás?

KELL-E KATONAI BÍRÁSKODÁS ? A hadseregnél már eddig is részben e bizalmi-férfi rendszeren kiépített fegyelmi szabályok esküdtszéki intézménye csak betetőzést nyer a külön katonai bíráskodással. így tehát a szocziálpolitikával és a demokrácziával is igazolható a külön katonai bíráskodás fenntartása. Végül nem hagyható figyelmen kívül, hogy a népek önrendelkezési jogáról alkotott eddigi kétrendbeli néptörvény a (ruszin és a német) a teljes önkormányzati jog körébe utalta az igazságszolgáltatást. Már most a külön katonai igazságszolgáltatás megszüntetésével előállana az a helyzet, hogy a katonai szervek tagozása által egy kötelékbe tartozó egyének felett három vagy többféle igazságszolgáltatási szerveket kellene igénybe venni, a mi általában, de különösen büntársaság esetében az egységes felfogás hiányában éreztetné visszás hatását. Nézzük csak az újonnan alakult demokratikus államokat. Csehország, Románia, Jugoszlávia, osztrák-német köztársaság mind fenntartották a katonai bíráskodást. Egyedül mi fejlődjünk e téren visszafelé? Ezt indokoltnak nem tartanám. Kérdés már most, vájjon: 3. A katonai bíráskodás köre a katonáknak csakis «katonai*, avagy pedig valamennyi bűncselekményére terjedjen-e? E felett lehet vitázni. A publiczisztika is sokat foglalkozott e kérdéssel. A jelenlegi Kbp. 11. §-ához fűzött indokolás e tekintetben azt mondja: «A katonai fegyelem, vagyis az egyénnek az önfeláldozásig menő alávetése a katonai rendszabályok alá, nem türi az autoritásnak oly megosztását, hogy a katonai hatalom mellett még egy másik hatalom is rendelkezzék és határozzon a katona személyének legfőbb javai: szabadsága, élete és becsülete felett. Ha azt akarjuk, hogy a tényleges katona komoly esetben megtegye kötelességét, nem Szabad őt megingatni abban a tudatban, hogy egész személyiségével a katonasághoz tartozik és a katonaságtól függ; minélfogva nem lehet megengedni, hogy valamely a katonai köteléken kivül álló hatalom belenyúlhasson oly ügyekbe, a melyek,