Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A külön bírói státus

A BIRÓ ÉS A POLITIKA. M9 A magyar bírónak szüksége van erkölcsi és anyagi függetlenségre, szüksége van azokra az eszközökre, melyek lehetővé teszik, hogy mindenkor lépést tartson a tudomány haladásával, szüksége van általános modern műveltségre, csak egyre nincs szüksége, — politikára. A birót nálunk, a hol úgyszólván mindenki politizál, nem szabad odadobnunk a szenvedélyek forgatagába, nem szabad odaengednünk a gyűlölködés mezejére. Nem a birót féltjük attól, hogy ítélkezését befolyásolná politikai pártállása. A magyar biró elég példáját adta már függetlenségének és tárgyilagosságának. A közönség megtanulta, hogy bizni és hinni lehet a magyar biró pártatlanságában. De épen ezt a hitelt és bizalmat féltjük! Mi lenne akkor, ha a jogkereső közönség látná a birót a szószéken, mint szenvedélyes pártvezért, s ugyancsak ez elé a biró elé, az ő politikai ellenfele elé kellene járulnia a legélesebb politikai harcz idején, hogy ügyében igazságot szolgáltasson ? Vájjon elhinné, ha ügye elveszett, hogy a biró pártatlanul itélt? S nem ujabb és ujabb gyújtóanyag jutna ez által a politikai küzdelembe, mely a pártharczokat a teljes elfajulás útjára sodorná? Ezt nem szabad megengedni! Bizonynyal lemondást követelünk a bírótól, midőn egyéni jogait igy megszorítjuk, de ezjt az áldozatot meg kell hoznia a bírónak a jogkereső közönség érdekében. S az áldozat fejében busás ellenértéket nyújt az az osztatlan bizalom, melyet a magyar biró élvez. Különösen most, a forradalmi átalakulás idején kell arra ügyelnünk, hogy legyen egy szerv, mely az állandóságot képviseli. Állandóság alatt nem konzervatizmust kell érteni, hanem a jogfolytonosság fenntartását. A biró kötelességén és feladatán nem változtat az, hogy az államformában minő változtatás történt, mert ő mindig és minden körülmények közt igazságot szolgáltat. Ez a független, minden politikától mentes birói hatalom