Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - Kell-e katonai bíráskodás?

i6o KELL-E KATONAI BÍRÁSKODÁS ? természetéből folyik. Ez egyike a legfontosabb alkotmánybiz­lositékoknak és ezért feltétlenül megvédendő. Hiszen magában a választási eljárásban is birót kiván a közvélemény az eljárás törvényességének ellenőrzésére. Az állami tisztviselők azt követelik, hogy fegyelmi ügyeikben hiva­tásos biró elnöklésével Ítélkezzenek, mert csak ily garanczia mellett biznak a fegyelmi Ítélet igazságosságában. A munkás­biráskodás, a cseléd és gazda közti jogviták eldöntése biró vezetése mellett történik. Csak a legutóbbi napokban olvas­tuk, hogy a lakáshivatal rekvirálási jogát is korlátozni akarja a kormány és hivatásos biró elé szándékozik ezeket az ügye­ket terelni. * Mindenütt ott áll a biró, tiszteletet parancsoló talárjában. Ne engedjük, hogy ezt a talárt megtépdessék és sárral dobál­ják meg. Olyan szegény ez az ország értékekben, hogy vég­telenül meg kell becsülnünk a birói kar érintetlenségében rejlő értéket, akár csak bányáink nemes érczét. Ne verjünk apró­pénzt abból a nemes érczből, hogy azt választási hadjáratokon pocsékoljuk el. A magyar birói kar helyzetét ugy képzeljük, mint a delej­tüét a hajón: akármint hányódik is a hajó a viharban, a delejtü mindig vízszintes helyzetben marad és mindig egy irányban mutat — az igazság felé. KELL-E KATONAI BÍRÁSKODÁS? Az 1912: XXXII. és XXXIII. törvényczikkel törvénybe iktatott Kbp.-sal, ha nem is véglegesen, de hosszabb időre elin­tézettnek gondoltuk ama kérdést, vájjon szükséges-e külön katonai biráskodás. Amint azonban minden erupczió oly anyagot hoz felszínre, A czikk irása óta ez meg is történt.

Next

/
Thumbnails
Contents