Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A külön bírói státus

158 A BIRÓ ÉS A POLITIKA. hogy ez szükségképen maga után vonná az összes állami alkal­mazottak fizetésének rendezését. Erre világosan utal a törvény 18. §-a, a midőn akként rendelkezik, hogy a birói státusban foglalt előnyök más szol­gálati ágakra ki nem terjeszthetők. Az a veszély, mely a rosszul fizetett biró révén az álla­mot érheti, szintén igen erős érve a külön birói státus szük­ségességének, mert itt a gyors segélyt csakis a külön státus mellett lehet a birói karnak nyújtani. A midőn a fent elmondottakban igyekeztem a külön birói státus lényegét kidomborítani, befejezésül még csak annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy az uj néptörvény nem csak a birói karra, hanem elsősorban az államra lesz valóban áldásthozó alkotás. A mai birói kar, mely annyi szenvedés között meg tudta őrizni épségét s hagyományos tekintélyét, ebből az alkotásból fogja meríteni az erőt ahhoz, hogy tagjai az uj kornak igaz bírái lehessenek. A magyar biró negyedszázad óta harczolt az ő elnyomói ellen. Most, hogy bilincsei lehullottak, megértő lélekkel s sze­rető szívvel fogja fejleszteni azt a jogi életet, a melyben bol­dogulni kell a népek ama millióinak, a melyek vele egyszerre nyertek jogot s életet. A BIRÓ ÉS A POLITIKA. Az egyesülési és gyülekezési jogot szabályozó néptörvény nem döntötte el egész határozottsággal azt a kérdést: hatály­ban maradt-e az 1869: IV. t.-cz. 11. §-a, mely eltiltja a birót a politikai gyülekezetben és egyletekben való részvételtől. Azt hiszszük, világosan ki kellene mondani, hogy a tila­lom fennáll.

Next

/
Thumbnails
Contents