Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A külön bírói státus

M4 SZÉKÁCS ALADÁR vény kihirdettetett, ez van érvényben: a büntetőbíróságoknak különös figyelmet kell arra forditaniok, hogy az egyes tény­állásokat önkényesen ki ne tágítsák, a mi könnyen megtörtén­hetik pl. az oly rendelkezéssel szemben, a mely szerint öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő az, a ki bármily módon részt vesz a köztársasági államforma megváltoztatására irányuló moz­galomban. A KÜLÖN BÍRÓI STÁTUS. Irta: SZÉKÁCS ALADÁR. A letűnt rendszer kormánypolitikusai abban a tudatban, hogy a magyar néplélektől idegen politikájuk csak mestersé­ges eszközekkel tartható fenn, gondoskodásukat csupán a kor­mányczélokat közvetlenül megvalósító intézményekre terjesz­tették ki, oly intézményektől azonban, a melyek momentán kormányczélok megvalósítására felhasználhatók nem voltak, gondoskodásukat megvonták, bármily fontos államczélok szol­gálatában is voltak azok. Ez volt az oka annak, hogy a bírói függetlenség fejlesz­tése és teljességének megvalósítása érdekében az 1869: IV. t.-cz. meghozatala óta semmi sem történt, sőt az 1893 : IV. t.-cz., mely a külön birói statust megszüntette: egyenes me­rénylet volt a birói függetlenség ellen. Ez a törvény a minden más kereseti forrástól intézmé­nyesen eltiltott birót a többi tisztviselővel egy státusba sorozta s ebbe a státusba is a bírákat ugy helyezte el, hogy az anyagi tönkretételükkel volt egyenlő. Az ekkép előállott helyzet nem csak egyéni szenvedést jelentett a biró számára, de az tekin­télyének lefokozásával is járt és függetlenségének egyenes veszé­lyeztetését idézte elő. Mert bármily szigorú törvény biztosítsa is a biró függet­lenségét, ez a törvény értéktelen papirrongygyá válik abban a

Next

/
Thumbnails
Contents